Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
303 !ep helyétől különböző helyen — eszközölt megrendelés a védjeggyel jogtalanul ellátott árúra ugyan szintén forgalombahozás, árusítás, de ez az eljárás csak akkor lesz védjegybitorlás, ha legalább is a védjeggyel jogtalanul ellátott árú mintaként való felmutatásával történik a megrendelés. A védjegyes árú szóbeli megemlítése, illetve az ennek szállítására vonatkozó kötelezettségvállalás még nem védjegybitorlás. (Lásd anyagi büntetőjogi rendelkezések 27. pont.) Az utánzás, vagy az utánzásra felhasználandó jelzés előállításának elkövetési helye a telephellyel logikai kapcsolatban nincs, illetve a sokszorosító üzem telephelye lesz az elkövetés helye, mégpedig esetlegesen valamennyi vádlottra. A megrendelő telephelye, ha ott is történnék a megrendelés, nem tekinthető az elkövetés helyének. Az előállítandó jelzés megrendelése még nem „utánzás“, csak az utánzás előkészítése. 6. A kir. ügyészség a Bp. 41. §-a 3. bekezdés értelmében a vád képviseletét közérdekből átveheti. Az ügyészi vádképviselet a magánvádló jogait nem szünteti meg, csak olyan helyzetet teremt, mint a holdfogyatkozásnál, amikor a nap elfödi a holdat, de a nap elvonulása után a gyengébb fényű hold világító erejéhez jut. Az ítélet közzététele és a kártérítés megítélése iránt a kérelmet a magánvádló akkor is jogosult előterjeszteni, ha a vádat az ügyészség képviseli. Hasonlóan alakul az ügyésznek és a magánvádlónak a helyzete, ha a védjegybitorlási eljárás közvádas üggyel egyesíttetik. Ha az egyesített másik bűncselekmény törvényszéki hatáskörbe tartozik, a védjegybitorlás ügyében is a törvényszék jár el. 7. A magánvád emelésének joga, természetesen a magánindítvány előterjesztésének joga is, a „sértettet“ illeti. Sértett a védjegybirtokos vállalat tulajdonosa ; a licenciajogosult általános felfogás szerint büntetőjogi oltalmat nem igényelhet, tehát indítványi és magánvádképviseleti joga nincs. Ha a sértett jogi személy, nevében az tehet indítványt és képviselheti a vádat, aki, vagy akik a jogi személy képviseletére a reá fennálló szabályok értelmében jogosítva vannak. Hogy ki tekintendő sértettnek, kollektiv védjegybitorlás esetén erről lásd az erről szóló első fejezetet. 8. Gyakorlatilag legnagyobb jelentőségű a védjegybitorlási eljárás szabályai közül a védjegytörvény 28. §-a. E szakasz szerint a sértett fél előzetes intézkedéseket kérhet a bűn
