Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések

302

az abszorpció a kisebb (legtöbbször nemcsak kisebb súlyú, de tényólladék terjedelmére is kisebb) cselekménynek, mint a büntető eljárás külön tárgyának elnyelése, nem pedig az érte járó büntetésnek beleolvadása a nagyobb cselekmény büntetési tételébe. Az előbbi esetben, tehát régi védjegyjogi szabályaink világában a büntető eljárás egyedül a súlyosabb bűncselekményre folyik és így az eljárás tárgyául nem szolgáló védjegybitorlás szabályai aktualitásukat vesztik.

Az 1921 : XXII. te. mint fentebb láttuk (hatodik fej., I. szakasz, 29. pont) elejtette az abszorpció álláspontját és ennek következtében az eljárás úgy a védjegybitorlás, mint a súlyosabb cselekmény — rendszerint a csalás — tekintetében folyik. A védjegybitorlás alapján folyó eljáráshoz az indítvány előterjesztése azonban akkor is szükséges előfeltétel, ha súlyosabb bűncselekmény nincs is indítványhoz kötve, mint ahogyan ma a csalás nem is indítványi bűncselekmény. Ha a két cselekmény egy eljárás tárgya és a súlyosabb cselekmény közvádas, akkor a magánvád külön képviselete elesik.

Külön megemlítendő, hogy a védjegytörvény speciális rendelkezései, — főleg gondolunk az előzetes intézkedésekre, az ítélet közzétételére, kártérítési igényekre, készletek megsemmisítésére, az egységes eljárás során is érvényesülnek. Erre a vonatkozásra az egyes most említett témákkal kapcsolatban viszszatérünk.

4. A védjegybitorlás elbírálására a kir. járásbíróságok bírnak hatáskörrel. A védjegytörvény 26. §-a az eljárást a kir. törvényszékek hatáskörébe utalta. A védjegynovella, amely a védjegytörvény szerinti vétségi minősítést megváltoztatva, kihágásként minősíti a cselekményt, ennek elbírálását a járásbíróságok hatáskörébe utalta. Az 1921. évi XXII. te. a vétségi minősítést visszaállította, de a járásbírósági hatáskört fenntartotta.

5. Az illetékességre a védjegytörvények (a 31. §. kivételével) nem tartalmaznak rendelkezést. Alkalmazásra kerülnek tehát a Btk. általános illetékességi szabályai. Gyakorlatilag a vádlott üzleítelepe szerint illetékes járásbíróság van hivatva az ügyben eljárni, a Bp. 16. § ának azon intézkedésénél fogva, amely a forum delicti commissi elve alapján az elkövetési hely szerint szabja meg az illetékességet. Az elkövetési cselekmények : forgalombahozás, árúsítás, utánzás (az utánzott címke etc. elkészítése). A forgalombahozás, árúsítás a telep ohelyén történik szokásosan ; utazó által a helyszínen — a te-