Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
297 a közönséges vevő nem szokta tudni, hogy mely vállalat áll a védjegy mögött, nem tudja tehát azt sem, hogy a két utánzott védjegy mögött két vállalat van : a megtévesztés bekövetkezik annak folytán, hogy a vevő a két védjegy presztízse után indul. Találkozhatik a védjegybitorlás egyéb jogforrásban statuált bűncselekménnyel. Közel esik a védjegybitorlás halmazatának a csalással való lehetősége. A vevő — ha kifejezetten a védjegyes árút kívánta megvenni, a védjegybitorlással csalásnak esett áldozatul. Ez esetben anyagi halmazat fennforgását állapítanék meg, mert a cselekmény más-más része létesíti a védjegybitorlást és a csalást. Ami már védjegybitorlás, az még nem szükségszerűen csalás, ehhez még a fondorlatos megtévesztésnek is be kell következni. A mit sem szóló vevő nem is panaszolhatja fondorlatos megtévesztését. A védjegytörvény és a védjegynovella a védjegybitorlást subsidiarius cselekményként alakította ki, mert a törvény 23. §. 2. bek , illetve a novella 9. §. 2. bek. azt rendeli, hogy „amennyiben a cselemény a büntető törvénykönyv szerint súlyosabb beszámítás alá esik, különösen amennyiben a büntető törvénykönyv szerint csalás büntette, vagy vétsége is forog fenn, a büntető törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók. Az 1921 : XXII. tcikk. 7. §-a a védjegynovella 8. és 9. §-ait hatályon kívül helyezi, anélkül, hogy az idézett rendelkezést bármiként felvette volna az új szövegbe. Míg tehát régebbi jogunkban az absorptio elve érvényesült, mai jogunk szerint halmazatot kell megállapítani. Ez az álláspont helyes is, mert a védett jogtárgy egyrészt a vállalat, másrészt a fogyasztó érdeke, annyira elkülönül, hogy a csalás-tényállás nem teszi elmellőzhetővé a védjegybitorlás tényállásának megállapítását. A halmazat szempontjából jelentőséggel bírnak a versenytörvény büntető rendelkezései közül a törvény 17—18. §-ai. A védjegybitorlás a lajstromozásra támaszkodván, rendszerint az alkalmazásban könnyebbséget jelentő védjegybitorlást fognak panaszolni a felek, amit nyilván erősít az is, hogy a versenytörvény alapján az eljárás a törvényszék elé tartozik és ez okból nehézkesebb és huzamosabb is. 30. A büntetőjog általános tanai a védjegybitorlás területén is érvényesek, de itt kevés róluk a külön mondanivaló. Egyedül a részesség kérdését emeljük ki. Fentebb láttuk, hogy az alkalmazottak által elkövetett cselekményért a bírósági gyakorlat a főnököt teszi felelőssé büntetőjogi vonatkozásban is. Amig az alkalmazottak felelősségre vonása alig következett be
