Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
291 A hivatkozott rendelkezés tehát a védjegylajstiomozással szerzett kizárólagosság körét megszorítja és e használat jogát az általános tilalom alól kivett más vállalat számára megengedi. Az adott esetben tehát ugyanazon képet látjuk, mint amelyet a versenytörvény 8. §-a is szabályoz, amikor nem a jog és jogtalanság, hanem két jogosultság ütközik össze. A védjegytörvény úgy rendezi el a dolgot, hogy az elvileg egymást kizáró mindkét jog továbbfolyó használatát engedi meg, amely elrendezésből nyilvánvalóan folyik a megtévesztés bekövetkezésének lehetősége. A védjegytörvény a két konkurráló jogosult közül mindkettőnek jogát tehát tiszteletben tartja, de viszont nem számol azzal az eshetőséggel, hogy a nagy közönség a két oldalról történő használat folytán megtévesztésnek esik áldozatul, amely lehetőség az egyik jogosult jogának formális respektálása mellett is a nagyközönség megtévesztésének reá visszaható — mert az ő forgalmát csökkentő erejénél fogva — érdeksérelmet jelent. A versenytörvény 8. §-a, amelyről érdemes büszkélkedve megemlíteni, hogy a magyar törvénynek önálló* — nem a külföldi törvényekből átvett — rendelkezése (lásd Vámbery—Beck : A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata 41. lap) ugyan bizonyos mértékig követi a védjegytörvény ama rendszerét, hogy mindkét jogosultságot szintén érvényesülni engedi, de számít azzal a helyzettel, hogy a párhuzamos használat a közönség megtévesztésére és ezért az egyik jogosult érdeksérelmére vezethet és ez okból megadja a lehetőséget oly változtatások igénylésére, amely változtatások a másik fél általi további használat mellett az összetévesztést kizárják. A versenytörvénynek ez a fejlettebb, az összeütköző jogosultságok súrlódási felületét tökéletesebben megoldó rendszere a védjegytörvény 5. §-a keretében is gyümölcsöztetendő legalább is abban az irányban, hogy a bírói döntéseknél a megtévesztés kizárásának intenciója érvényesüljön. Gyakorlatunkban ennek a megtévesztést kizáró intenciónak érvényesítésére még a versenytörvény előtti időkben is meg volt a hajlamosság. Gyakorlatunk két esetben is foglalkozott a kérdéssel. * Ullmer ír arról, hogy az angol jog szerint a védjegylajslromozó hatóságot is megilleti a jog, hogy az összetéveszthetőség elkerülése érdekében a bejelentett védjegyen változtatást Írjon elő. Ez a változtatás .in case of honest concurrent“ írható elő. (id. munka 96. 1.)
