Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
288 23. A törvény most hivatkozott rendelkezését kiegészíti a versenytörvény 17. §-a (magánjogi viszonylatban a versenytörvény 7. §-a), amely ugyancsak pönalizálja a jogtalan név, cég, címer használatát. A versenytörvény nem arra fekteti a súlyt, hogy a használat más jogait sértse, hanem arra, hogy a használat joga a használó felet meg nem illeti. Ennek folytán a versenytörvény a sértettek körét nem is szorítja a belföldi kereskedőre, vagy vállalkozóra. Abból, hogy a versenytörvény ezt a megszorítást nem tartalmazza, visszafelé következik, hogy a versenytörvény értelmében egyrészt nemcsak a belföldi kereskedő, vagy vállalkozó jelentkezik sértettként, hanem minden versenytárs, sőt az a versenytárs is, akinek szubjektív névjogát a cselekmény nem érinti, de akire a cselekmény, mint versenyeszköz kihat. Egy ismert név jogtalan használata az összes versenyvállalatok érdekeit érinti és ez okból az a versenytárs is sértett, akinek a használat tárgyát alkotó név, cég vagy címer tekintetében szubjektív névjoga nincs. (Ld. Beck— Vámbéry: A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata 42. old. 8. pont.) Abból kifolyóan, hogy a törvény nemcsak a kereskedőt, de mindenféle vállalatot, iparost, termelőt is véd, következik, hogy a törvény sem a kereskedő, sem a cég kifejezést nem terminus technikusként használja. Kereskedőnek tehát nem az tekintendő, aki a kereskedelmi törvény szerint kereskedőnek minősül és ugyanígy a cég sem értendő a kereskedelmi törvényben szabályozott „cég" értelmében. Kiskereskedő, vagy oly vállalat, amely a kereskedelmi törvény értelmében nem is kereskedő, igényelheti tehát a szakasz értelmében a cég oltalmát arra a megjelölésre, melyet cégszerűen vállalata körében használ. 24. Úgy a tulajdonképeni védjegybitorlás, mint a cégnévbitorlás büntetése a védjeggyel, cégnévvel ellátott árú forgalombahozásán felül utoléri azt is, aki a védjegyet utánozza, illetve aki a jelzéseket előállítja. Minthogy a törvény külön egyik esetre sem rendeli a kísérlet büntetendőségét, a Btk. 65. §. 2. bek. értelmében csak a befejezett cselekmény esik büntetőjogi megtorlás alá. Viszont az utánzás, jelzés előállítás, noha külön rendelkezés hijján csak előkészületi cselekménye volna a védjeggyel, jelzéssel jogtalanul ellátott árú forgalombahozatalának, az említett rendelkezésekkel önállósílódva befejezett cselekményt alkot. A védjegyjelzés előállítása azonban az árúval kapcsolatos használat gondolatkörében szintén megmarad, mert a cselekmény azáltal válik büntetendővé, ha az utánzás, előállítás az árún való használat célzatával történik. Ha tehát