Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
289 valaki mondjuk a számlára, vagy egyéb üzleti nyomtatványra való ráragasztásra, egyéb ilyképeni használatra tervezi a védjegy-jelzés előállítását, ez nem meríti ki a tényállást. (Ld. azonban a 27. pontot.) 25. A törvény kifejezetten belföldit véd, a külföldi termelő iparos védelméről lásd a nemzetközi jogi részt. 26. A védjegybitorlással kapcsolatosan természetesen több oly kérdés vetődik fel, amely a védjegyjog magánjogi tartalma, kizárólagossági jog hatóköre kapcsán már fentebb tárgyalásunk anyagát képezte. A védjegyjog magánjogi tartalma a büntetőjogi oltalomnak is kiindulópontja. A védjegynek, mint védett jogtárgynak oltalmát a védjegyjog magánjogi szabályai alakítják ki. A büntetőjogi oltalomhoz, a büntethetőséghez megkívánt külön feltételek (tudatosság) mellett szükséges, hogy a védjegy magánjogi szabályok által kialakított védelmi zónájába nyúljon bele a cselekmény. Ennek példáját fentebb (18. pont) a licencia jogosult által elkövethető védjegybitorlásnál már láttuk. A licencia jogosult esetében is előbb a magánjogi jogkörök tisztázandók és csak a magánjogi szabályok által kialakított joghelyzet sértése nyitja meg a büntetőjogi üldözés lehetőségét. Ugyanígy több más védjegybitorlási kérdés elbírálása is a védjegy magánjogi elrendezésére nyúlik vissza. így a védjegy színének utánzása alapján folyamatba tett védjegybitorlási eljárásban is vissza kell nyúlni arra a kérdésre, hogy a védjegy színe, a védjegy magánjogi szabályozásnál milyen elbírálásban részesül. Ezekre a védjegymagánjogi rendelkezésekre támaszkodik a büntető judikatura is. A budapesti büntető kir. járásbíróság B. III. 806/1903. sz. ítélete (Szász 835. eset) a kereskedelmi miniszternek az eljárás tárgyát képező védjegyre vonatkozóan hozott határozatával egyezően kifejti, hogy a szín önmagában védjegylajstromozás alapjául nem szolgálhat és védjegyül le nem foglalható, de az adott esetben „a szín nem általánosságban, hanem egy bizonyos konkrét alakban“ szolgál árúmegjelölésül és „a szín is mint disztinktív jellegű alkatrész ily összetételben védjegyoltalomban részesül.“ Kissé elmossa ennek az állásfoglalásnak határozottságát a budapesti büntető kir. járásbíróság B. XI. 217/1906. sz. határozata, amelyet a törvényszék is helybenhagyott. Ez a határozat kimondja, hogy „figurális színek védjegyül nem szolgálhatnak ; csak szóvédjegyeknél a szín is részesülhet oltalomban.“ Dr Beck Salamon M'eyar VídjesvioR. I»
