Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
283 hét felelős. A gyakorlat a büntetőjogban egyébként kétségtelenül helyes elvi állásfoglalás következéseinek levonását védjegyjogi területen kellő ösztönnel elmellőzte. A budapesti büntető járásbíróság megállapította a vádlott bűnösségét azon védekezése ellenére, hogy az idegen cég dombornyomatával ellátott üvegeket, melyek vevői üveg visszaszolgáltatásából kerültek hozzá, ő kiselejteztette és alkalmazottai útján kerültek újra forgalomba. A járásbíróság ítéleti indokolása (B. VIII. 105/1914. Szász 797. eset) szerint vádlott e tekintetben alkalmazottaiért is felelős, mert puszta jóakarat az ellenkező és beigazolt ténynyel szemben őt nem mentesíti, s mint gondos kereskedő mindezt megakadályozhatta volna.“ Ugyancsak a budapesti büntető járásbíróság B. V. 516/901. sz. ítélete (Szász 798. eset) még élesebben stilizál: „vádlott vétkes gondatlanságot tanúsított akkor, midőn azzal nem törődött, hogy miféle árúk árúsíttatnak üzletében s hogyha alkalmazottjainak megbízhatóságát ellen nem őrzi.“ A budapesti büntető járásbíróság B. III. 346/905. sz. ítélete szinte elvi éllel szövegezett indokolásban (Szász 802. eset) mondja ki. hogy „az üzletben történő eladásokért a cégtagok felelősek, mert a kiszolgáló segéd, aki csak fizikailag helyettesíti főnökét s aki, ha az üzlet érdekeit tartja szem előtt, minden további okoskodás nélkül tartozik kiszolgáltatni az árút, ha az üzletben van s ha olyan elvet konstituálnánk, hogy az eladás tényleges eszközlője felel az eladott árúkért, akkor nemcsak hogy a büntetőjogi felelősséget sem lehetne soha semmi esetben a főnök ellen érvényesíteni, de az eladásból folyó magánjogi következmények sem állanak be ezt pedig a jog nem akarhatta." Ez az ítélet tehát a jogpolitikai kényszerűségre támaszkodva fennálló tételként postulálja, hogy az alkalmazott ténykedéséért a főnök tartozik védjegy büntetőjogi felelősséggel. Ezt az indokot az előző Ítélethez hasonlóan kiegészíti az ítélet azzal, hogy a főnök a védjeggyel ellátott árú forgalombahozatalát megakadályozhatta volna és így „az alkalmazottak eladásai által a forgalombahozást tudatosan ők követték el." Ez az indokolás megfelel az általános büntetőjogi theóriának is, amennyiben, amit az indokolás idézett tartalma, anélkül, hogy erre az ítéletben utalás történnék, a főnök közvetett tettességét (Selbsttäterschaft) mondja ki. A most megbeszélt két eset tényállása a főnök praeventiv intézkedéseinek jelentőségére is alkalmas reávilágítani. Az első eset tényállása szerint, ahol arról volt szó, hogy a vevőktől visszakerülő palackok között idegen vállalat védjegyével ellátott palackok is voltak, amelyek azután