Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
275 10. Sem a régi, sem mai törvényes rendelkezéseink nem emelik ki, hogy az árúnak, amelyen a védjegy jogtalanul alkalmaztatik, azonos árúnak kell lenni. Ha az árú azonossága nincs is kiemelve a büntető jogi rendelkezésben, valójában ily rendelkezés mégis bennrejlik a szövegben. A törvény szövege a mást kizárólagosan illető védjegy használatáról rendelkezik; büntetőjogi deliktum tehát csak oly körben forog fenn, amennyire a védjegy kizárólagossága kihat. A védjegytörvény 7. §-a kifejezetten rendeli, hogy „a védjegy kizárólagos használati joga nem zárja ki azt, hogy ugyanazon védjegy más árúnemre más vállalkozó által ne használtassák.“ A kizárólagosság radiusának ez a megszorítása természetesen nemcsak civiljogilag hat ki, hanem a büntetőjog irányában is. Ahol már a magánjogi kizárólagosság nem áll fenn, ott a büntetőjogi oltalom is tárgytalan. A védjegy novella már az „azonos árúnem“ kifejezés helyett a „hasonló árúnem“ megjelöléssel él. A kizárólagossági igénynek a hasonló árúnemre való kiterjesztésen felül amint a 7. pont alatt kifejtettük, a versenytörvény is bizonyos oltalmat nyújt a védjegynek a védjegytörvény által nem pönalizált, de jogtalan használata esetére. 11. Egyöntetű a gyakorlat állásfoglalása az utántöltés ügyében. A bíróság megállapítja védjegybitorlás vétségét azon tényállás mellett, hogy idegen cég üressé vált tartányait (üveg, doboz, etc.), amelyek az illető cég védjegyével vannak ellátva, a saját árújával újra tölti és így hozza forgalomba. (A vonatkozó eseteket ld. Száz 795—997. esetek alatt.) A budapesti büntető járásbíróság 1994. B. VIII. 105. sz. ítéletében megállapította a bűnösséget azon védekezés dacára, hogy az árút vásárló vevő tudta, hogy nem a védjegytulajdonos vállalat árúját vásárolja. Ez a döntés kétségtelenül helyes, nem azon okból, amire az ítéleti indokolás támaszkodik, hogy a vevő tudomása irreleváns, hanem a védjegybitorlás veszélyeztető jellege okából. Ily értelemben tényleg irreleváns, hegy egyikmásik vevő a valóságos helyzettel tisztában van, mert a nagyközönség, amelynek tájékozatlan egyedei a megtévesztésnek ki vannak téve, a maga egészében még sem lesz tájékozott. Ugyanez a döntés az alkalmazottakért való felelősségre is kiterjeszkedik ; az ítélet ezen vonatkozásáról 19. alatt számolunk be. 12. A budapesti büntető járásbíróság (B. 38862/1908. sz. Szász 803. eset) — mindenesetre még az 1921 : XXII. tcikk
