Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések

276 megalkotása előtti időben — a büntető törvényszék által hely­benhagyott ítéletben kimondotta, hogy az árú raktárontartása egymagában is kimeríti a védjegybitorlás vétségét. Ez a dön­tés ma is helyes; indokolása azonban itt-ott nem eléggé kifej­tett. A raktárontartás büntetőjogi szempontból azon a réven, hogy a raktárontartás azon célból történik, hogy az adott eset­ben az árusítás is eszközölhető legyen, a forgalombahozással egyenlőnek nem tekinthető. A büntetendő cselekménynek tény­állásszerűén kell adva lennie; a még annyira logikus gondolat­­menet szerint való várhatósága a tényállás megszületésé­nek nem lehet egyértelmű a tényállás megszületettségével, adottságával. A raktárontartás azonban már önmagában is be­fejezett tényálladék. Aki a védjegyet a forgalombahozás cél­zatával utánozza, már elköveti az utánzás egyetlen tényével a védjegybitorlást. A forgalombahozatallal szemben tehát a rak­­tárontartásnak van még egy kis tényállási hijja, az utánzással szemben már tényállási plus van, mert az utánzáson felül ott van már a raktárontartás is. 13. Menti-e a vállalatot, ha az általa használt védje­gyet lajstromoztatta ? Nyilván nem, mert egyébként a legtuda­tosabban eszközölt védjegybitorlási esetek esnének ki a bűn­ügyi üldözés köréből.* Ha a saját lajstromozás a büntető üldö­zéssel szemben mentességet nyújtana, épen azok nyúlnának sietve a lajstromozáshoz, akik várják, hogy ellenük a védjegy­­bitorlás miatt a följelentés meg fog történni. Hasoló nézeten van a szabadalmi jogra Dr. Lévy Béla. A budapesti büntető törvényszék 47714/902. számú ítélete (Szász 808. eset) a vád­lottat elítélte, noha a vádlott saját lajstromozására hivatkozott. 14. Mi a jogi helyzet az előző használóval szemben a védjegybitorlás tekintetében ? A novella 4. §-a az előző hasz­nálatnak az ott megadott feltételek mellett azt a pozíciót jut­tatja, hogy ez alapon két éven belül törlési per indítható. E két évi határidőn innen a törlési kereset még a büntető eljá­rás alatt is megindítható és a törlési per sikere esetén a „tö­rölt védjegy olyannak tekintendő, mintha soha belajstromozva sem lett volna“ (7. ut. bek ), tehát a védjegybitorlási panasz megtételére vonatkozó iogosultság, a büntetőjogi actoratus esik el. Ha a két év már letelt, az előző használatra alapítható jog * „A védjegyhasználatot nem teszi jogossá az a körülmény, ha azt e bitorló is mint védjegyet belajstromoztalja.“ Nagy—Szarka 138. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom