Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek
210 97.1.) Általános szabály, hogy a magánjogi igény érvényesítésének a magánjogi előfeltételek adottsága esetében helye van. Csupán kivétel az, amikor a törvény egyes magánjogi igények érvényesíthetőségéhez megkívánja az előzetes büntető bírósági eljárás lefolytatását, illetve a büntető úton történt elitéltetést. Ez a kivétel azonban csak kifejezett törvényi rendelkezésen alapulhat. Ilynemű rendelkezés van a munkásbiztosítási törvényben, az uzsoratörvény 12. §-ában, az ügyvédi rendtartás 9. §-ban, ahol fegyelmi marasztaló ítélet az előfeltétel. Ahol azonban ilyen rendelkezés nincs, ott a bűncselekményből eredő magánjogi igény a büntető eljárástól függetlenül érvényesíthető. Hasonló állásponton Adler : „Auch dann, wenn der Eingriff wissentlich begangen wurde, ist die Anstellung der Schadenersatzklage nicht von der vorher gegangen Verurteilung des Eingreifers durch das Strafgericht bedingt.“ (303 1.) Adler uta! az 1858-as osztrák védjegytörvényre, amely kifejezetten függetleníti a kártéríiési per megindíthatását az előzetes büntető elítéléstől. (Ld. a Curia szabadalmi ügyben hozott döntését jelen fejezet C. 3 pont alatt). Ugyancsak kimondotta a Budapesti Tábla 1906. G. II. 212. sz. határozata (Térfi gyűjtemény XI k. 64. eset), hogy a polgári kártérítési igénynek az előző büntető eljárás nem előíöltétele. 4. A büntetőjogi és magánjogi delictum fogalmi elkülönítése után tisztázandó az a kérdés : mi a magánjogi delictum tényállása a védjegyjogban, mi az a minimális tényállás, amelyhez kártérítési következések fűződnek ? Más körülírással : a védjegybitorlás büntetőjogi tényállásával szemben mi az a kisebb tényállás, amely még mindig magánjogi delictum és kártérítésre kötelez. A védjegybitorlás karakterizáló eleme : a tudatosság, az árúnak a védjeggyel való jogosulatlan ellátásáról való tudomás, illetve az árúnak ennek tudatában eszközölt forgalombahozása, vagy a védjegy ily célú utánzása. A büntetőjogi és kártérítési felelősség eltérése szempontjából érdekes a csupán veszélyeztető cselekményre utalni. A csupán veszélyeztető cselekmény a kártérítés magánjogi szabályait nem hozza mozgásba, miután a veszélyeztetés csak az, ami kárral fenyeget, de már nem veszélyesség az, ami kárt okoz. Kártérítés pedig csak a kár okozása, nem a kár fenyegető bekövetkezése esetén jár. A csupán veszélyeztető cselekmény nem jár kártérítési parancs életre keltésével. Viszont igenis lehet, hogy a veszélyeztetést a büntetőjog akként értékelje, hogy már a veszélyeztető cselekményt is pönalizálja (vjtörvény729. §, aki a védjegyet ily célból utánozza). Van te