Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek
211 hát oly büntetőjogi tényállás, amely nem jár kártérítési kötelezettséggel. igaz, hogy nem a kártérítési kötelezettség elvi kizártsága, hanem azon körülmény folytán, hogy nincs kár. Más oldalról : kártérítés járhat akkor is, ha büntetőjogi tényállás nincs. Ez alatt nemcsak azon eseteket értjük, amelyekre Neumann, mint az általa felállított prioritási szabály (hogy t. i. előbb büntetőjogi ítélet és csak azután kártérítési per) alóli kivételekre az uzsoratörvény analógiájára utal, amikor a büntető eljárás valamely büntethetőségét kizáró ok folytán meg nem indulhat. Ezen esetekben a dogmatikusan helyes álláspont szerint a büntetőjogi delictum tényállása adva van, csak a büntethetőség marad el. De kártérítési kötelezettség aktuálissá válhatik a védjegynek büntetőjogi értelmében megkívánt tudatosság nélküli használata esetén. A gondatlan védjegy használat is alap a kártérítésre, és nemfoglalhat helyt oly álláspont, amely a gondatlanságot a védjegy használat körül kirekeszti. Allfeld lapidaris szembeállítása : „Für die Strafbarkeit ist Wissentlichkeit vorausgesetzt, Entschädigungspflicht trit bei Wissentlichkeit und bei grober Fahrlässigkeit ein“. (58r. 1.) Ez az álláspont a német törvény 14. §-ának világos rendelkezésén alapszik. A Tvt. 1. §-a a szándékosság, vagy gondatlanság esetére, a kártérítésre is jogot ad. Minthogy a felet meg nem illető védjegyhasználata ellenében az abbanhagyási kereset a Tvt. alapján is megindítható, kétségtelen, hogy kártérítés is lesz. A Tvt. alapján követelhető, vagyis a gondatlanság esetén is igényelhető lesz a kártérítés. Ellenvethető volna előző fejtegetéseinkre utalással, hogy a védjegytörvényre és a Tvt.-re alapított abbahagyási igény nem teljesen fedi egymást, mert a védjegytörvény a lajstromozás alapján, a Tvt. a védjegy ismertetőjellé alakulása esetére ad jogokat, de ezzel szemben utalunk arra, hogy viszont, ha a védjegybirtokos a védjegyét nem használja, aligha lesz aktualitása annak, hogy az egyébként jogellenes használat neki kárt okozzon. Erről bővebben alább. Egyelőre érjük be azzal, hogy a büntető jogi delictum tényállása annyival szigorúbban van megszabva, hogy a tudatosságot a törvény megkívánja — magánjogi delictumhoz, amelyhez a kártérítés kapcsolódik, elég a gondatlanság is. 5. A gondatlanság annak meg nem ismerésében áll, hogy a használt védjegy valaki más javára lajstromozva van, illetve, hogy valaki más a védjegyet használja. Feltűnőbb a gondatlanság, — culpa lata dolo proxima- — ha valaki más a védjegyet rendszeresen használja ; ily esetben aligha lehet jóhiszemű nem tudásról beszélni ; a saját szakmáját, a saját
