Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek

204 len, dann kann die Bezeichnung eine neue Bedeutung in der Richtung gewinnen, dass sie zum Namen für die Waare von entsprechender Beschaffenheit wird . . . Die Waarenbezeich­­nung wandelt sich zum Warennamen“ (id. munka 28. 1.) Ez az átalakulás más tényállás mellett ugyanígy végbemehet. 20. De még ha az uralkodó felfogás irányában az ál­talános használat jogszüntelő erejét nem is fogadnók el, ezzel az alperes használatának tűrésére hivatkozó kifogás még nem erőtlenül el teljesen. A hosszú használat tűrése, ha nem is vezet a védjegy megszűnésére erga omnes, még mindig eredményezhet egy jogérvényesítést gátló kifogást, egy eximált­­ságot az alperes javára. A vigilantibus iura jeligéjének az fe­lelne meg, hogy a jogérvényesítés elmulasztása, a jog védelme körül tanúsított inactivitás következésekkel járjon. Elvileg azon­ban erre a törvény támpontot nem nyújt; mert hiszen a véd­jegy használata nem kötelező és a védjegyjog érvényesítését se lehet kötelezővé tenni. Mégis lehetségesnek tartjuk az egyéni eximállság megállapítását oly esetben, ha a jogérvényesítés el­mulasztásában, illetve a csak hosszú alperesi használat után való érvényesítésben contra bonos mores eljárás rejlik. Nyilván ilyen a helyzet, ha védjegybirtokos a védjegyet nem használta, de tűrte, hogy az alperes költekezzék a védjegy ismertté téte­lére, és amikor már az alperes munkája kezd gyümölcsö­ket érlelni, lép ki a felperes eddigi passzivitásából, akarja az alperest az általa ismertté tett védjegy használatának abban­­hagyésára kötelezni és ennek utána — kényelmesen beleülni az üressé vált védjegy birtokába. A felperes a formai jogo­sultságot használja ki idegen munka eredményének kisajátítá­sára amit — Lobe álláspontját idézve — megengedhetetlennek tartottunk. A használat tűrésére alapított kifogás tehát adott esetben sikerrel lesz felhozható. Seligsohn elvileg hasonló ál­láspontra helyezkedik „Wartet er längere Zeit mit der Klage, so wird daran trotz seiner Kentniss der Verletzung noch kein Einverständniss, mit dem Zeichen zu finden sein. Langjährige Duldung in Verbindung mit anderen Tatsachen können aber namentlich bei zweifelhafter Rechtslage als Verzicht auf das Widerspruchsrecht gedeutet werden, da es dann gegen Treu und Glauben verstösst, dass man ruhig mit ansieht, wie Arbeit und Kosten auf ein Zeichen verwendet werden, das man angreifen kann.“ (Idézve RG. judikatura 143. 1.) Kifogás alá esik Seligsohn indokolásának kettőssége : a lemondásra és a jó erkölcsökre való utalása. A tulajdonképpeni érv: a tűrés­

Next

/
Oldalképek
Tartalom