Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek
201 mészetesen az ekként szerződésileg korlátozott mentesség a korlátokon túl nem vehető igénybe és az abbanhagyási igény érvényesítésének útjában nem áll. 15. Ellenvethető az abbanhagyási keresetnek, amint arra az előzőkben utaltunk, minden oly kifogás, hogy a védjegyjog érvényesen nem áll fenn. De ezenfelül ellenvethető az is, hogy a védjegyjog a kérdéses árúnemre nem áll fenn, még ha a lajstromozásban a szóbanforgó árúnem fel is van sorolva. Ha a védjegybirtokos az illető árúval valójában nem foglalkozik, úgy a védjegy részleges törlésének van helye és így az abbanhagyási keresettel szemben ez a körülmény védelmül felhasználható. Minthogy azonban a lajstromozást úgy kell tekinteni, hogy az legalább is vélelmet állít fel a védjegy fennállása mellett, előbb a részleges törlés kieszközlendő és minthogy a részleges törlés elbírálása is a szabadalmi bíróság hatáskörébe tartozik, a védjegytörvény 29. § a szerint — amit a fentiekben* a polgári eljárásra is kiterjesztendőként értelmeztünk és így e kérdés tekintetében is a polgári bíró a szabadalmi bíróság határozatát kikérni tartozik. Ugyanaz a helyzet, ha az alperes az abbanhagyási keresettel szemben az árúnem azonosságának hiányával védekezik. Ez a kérdés ugyancsak a szabadalmi bíróság által előzetesen döntendő el. 16. Kérdés, hogyan kapcsolódik bele a polgári peres eljárásba a szabadalmi bíróság döntése? Két álláspont lehetséges : maga a polgári bíróság intéz megkeresést a szabadalmi bírósághoz, vagy pedig a bíróság maga nem intézkedik, hanem az érdekelt félnek tűz ki határidőt, hogy a szabadalmi bíróság előtt az eljárást indítsa meg. Az 1890: II. te. ezen kérdés tekintetében nem rendelkezett. Az eljárási szabály hiányosságát pótolta az 1895: XLI. tcikk 1_. §-a, amely a védjegytörvény 29. §-át akként bővítette ki, hogy a büntető ügyben, amennyiben oly kérdés előzetes eldöntése válik szükségessé, amely a kereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik, a büntető bíróság az adatok közlésével a kérdés előzetes eldöntésére a minisztert felkérni és határozatát bevárni tartozik. Ez a rendelkezés abból a már többször említett okból, hogy a törvényhozás a polgári per lehetőségével nem gondolt, amint erre is utaltunk, a polgári bíróságról nem beszél. Föntebb már kifejtettük, hogy az 1890. II. te. 29.§-a Ld. 10. ront.
