Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
13 weisen, oder mietweisen Benutzung überlassen werden, z. B. die Zähluhren der Elektricitätswerke, Glühlampen, Normaluhren, oder Schulmaschinen, die gegen Entgelt auf längere Zeit hingegeben werden.“ (29. 1.) Igaz viszont, hogy a védjegyjogilag is hozzánk különösebben közelálló osztrák védjegyjog Adler felfogása szerint is kirekeszti a kibérlésre szánt árúk védjegyképességét. (63. 1.) Adler nézete szerint ily esetben a jelvény nem is szolgálhat védjegyül. (Eigentumszeichen.) Ez a felfogás a gyakorlati élettel nem számol. Igenis képzelhető, hogy a bérlésre szánt dolgoknál a védjegy ugyanazon verbuváló, ajánló „vevőfogó“ erővel bírjon, mint eladásra kínált árúnál.Egy nagy nemzetközi társaság idegenforgalmi autóbuszokat járat a nagyobb idegenforgalmú városokban. Ezeknek az autóbuszoknak védjeggyel való ellátása, más vállalatok kocsijától a védjeggyel való megkülönböztetése nemcsak a vállalatnak lehet hasznos, de az utazóközönségnek is kedvez. Reimer a fent kifejtett állásponthoz hasonlóan ugyanazon nézetet vallja, hogy bár vannak oly vállalatok, amelyeknek üzletköre nem áruk előállítására, vagy forgalombahozatalára irányul, ezek számára is a védjegylajstromozást kívánatosnak tartja és álláspontjának a tételes joggal való összeegyeztetése érdekében az áru kifejezés oly értelmezését tartja beiktatandónak, hogy az áru magában foglalja az ipari szolgáltatást is. (219 1.) 3. A kereskedelmi forgalomra szánt árújelleg dacára is hiányzik a védjegyképesség a monopólium tárgyát képező árúknál. Itt ugyanis nincs meg az a másik árú, amelytől való megkülönböztetésre szolgálna a védjegy. Erre az érvre támaszkodva, hogy „ahol a felcserélés veszélye az illető dolgok különleges voltánál fogva kizártnak tekinthető“, ott nincs védjegynek helye — elutasította a K.M. 419/903. sz. határozat az osztálysorsjáték sorsjegyeire kért védjegy lajtromozását. Ennek a határozatnak a szövegezése átfogja nemcsak a versenytárs nélkül piacra kerülő monopol árút, hanem pl. a külföldi árú versenyének kitett hazai monopol árút is. — ahol a megkülönböztetés már in ultima analysi lehetséges, hiszen többfajta árú kerül forgalomba, de gazdaságilag a megkülönböztetésre szükség nincs, mert a monopol jelleg amúgyis megfelelően megkülönbözteti az árút. A belföldi monopolárú mellett a forgalomban külföldi árú is szerepelhet (dohányjövedék), de a monopol árú megkülönböztetésére a külföldi árú versenyére tekintettel sincs szükség. De lehetséges, hogy a monopol árú nem mutat önmagát felfedő jellegzetes árút a külföldi árúval
