Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek
166 liberálisabb felfogás. Ennek illusztrációi: „Ha a vevő ezen árucikkeket a felperesével azonos Molly szóval látja a forgalomban megjelenni, valószínűnek látszik, hogy ezt az árút abban a tudatban fogja vásárolni, mintha az is abból az üzletből származnék, amelyből a felperes által készített és forgalomba hozott kézfinomító“ (K.M. 321/1910. Szász 733). „A vevő az egyik vállalattól eredő árúnak jó minőségét ismeri, az azzal rokonnemű, de más vállalattól eredő árút csakis azért fogja megvenni, mert utóbbit az azonos, vagy hasonló árújelzése miatt az előbbi árúval azonos vállalatból eredőnek és egyforma jó minőségűnek véli, holott a valóságban nem az.“ (K.M. 564/1903. Szász 738). 9. Ami az árűnem azonossági, illetve hasonlósági kritériumait egyenkint illeti, a felsorolás a nem is képzelhető teljességéről való lemondással, a következőkben foglalhatók össze: A fenthivatkozott miniszteri határozat utal az árú anyagszerűségével összefüggő szempontokra. Gazdasági és jogi motívumok is azonban fontos szerepet játszanak. Árú és szurrogátum (Abel 182. lap) nyersárú és készárú, árú- és alkatrész hasonlóknak mondhatók. Megállapítható a hasonlóság a szokásos együttes (egy vállalatban történő) termelés, illetve forgalombahelyezés alapján, továbbá az árúk eltérése esetén akkor is, ha az árúk világos különbözősége dacára is ugyanazon szükséglet kielégítésére szolgálnak. De ezen utóbbi szempontnál a hasonlóság mégis szigorúbban vizsgálandó, mint a versenytörvény keretein belül, amikor arról van szó, hogy két különböző árúval való foglalkozás a versenytársi minőséget megállapítja. A versenytársi minőség ugyanazon szükségletet kielégítő árúval foglalkozó kát vállalat között kétségtelenül fennforoghat, amivel szemben ezen árúk a védjegyhasználat szempontjából nem tekintetnek hasonlóknak. Petroleum és villany egymással szemben versenycikkek, de a két árú nem lesz hasonlónak tekinthető a védjegy szempontjából, mert azonos védjegy mellett sem lesz gondolható, hogy a petroleum ugyanazon vállalattól kerül ki, mint a villanyáram. (A példát csupán érzékeltetés okából választottam — azt a gyöngéjét, hogy a villanyáram, mint testetlen dolog, nem alkalmas a védjegy használatára — hagyjuk figyelmen kívül). Tea, kakaó, csokoládé ugyancsak a szükségletközösség alapján hasonlóak, még pedig nemcsak a versenytörvény, de a védjegyjog szempontjából is ez utóbbi vonatkozásban azért, mert ezen árúcikkek együttes forgalombahozása szokásos és így a védjegyazonosság vagy
