Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek

167 hasonlóság a vállalat irányában megtévesztésre alkalmas. (El­lenkező véleményen a tea-, kávé-, kakaó csokoládé-viszony­latra Pinzger-Heinemann 101. lap). A gazdasági élet tényei és a gazdasági összefüggések itt is irányadók. Bizonyos árucikkek több más árucikkel együtt termelhetők, anélkül, hogy a két szélső árúcikk egy ipari vagy kereskedelmi üzemben összetalál­koznék. A védjegyjogban nem elv az, hogy a barátom barátja nekem is barátom. Pinzger-Heinemann példája : Beszélőgépek és zeneszerek hasonlóak ; zeneszerek és szájharmonika hason­lóak — de beszélőgép és szájharmonika nem hasonlóak (103.1.). 10. Az eddig elmondottakból nyilvánvalóig következik, hogy az árú-osztályozás az árúnem megítélésénél nem fontos. A kereskedelmi miniszter fentebb már hivatkozott 88/901. sz. határozata (Szász 537. eset) kiemeli, hogy az árú hasonnemű­­ségére „nem a védjegylajslromozásnál szokásos szabályozás, hanem a kereskedelemben és iparban uralkodó felfogás az irány­adó.“ Ez a kijelentés ugyan annyiban megint nem szabatos, hogy a kereskedelemben és iparban uralkodó felfogásra utal, a valóságos irányadó nem a szakkörök, hanem a fogyasztó­közönség véleménye. A hivatalos árúosztályozásra adott ez a felfogás általános ; elmélet és gyakorlat egyöntetűen ugyanezen álláspontot vallja. 11. Az árúnemek hasonlósága nem inhaerens tulajdon­sága az árúknak, aminthogy a fentiek szerint a hasonlóság el­bírálásánál magán az árún kívül eső körülmények is döntő szerepet játszanak. A hasonlóság relativitása, a hasonlóság meg­állapításának konkrét függősége vonja maga után Pinzger-Hei­nemann azon tételét (102. 1.) hogy az exportvállalat védjegyénél az árúnem hasonlósági köre tágabban értelmezendő, minthogy az exportüzletnél a legkülönfélébb, egyébként össze nem tar­tozó árúcikkek exportálásával találkozunk, — közelebb esik te­hát az árú nagyobb eltávolodása mellett is a vállalatra vonat­kozó összetévesztés lehetősége. Másrészt a védjegy nagyfokú hasonlatossága is erős determináns az árúnem hasonlóságának megállapításéra is, mert az árút előállító, illetve forgalombaho­­zó vállalatok ipari, illetve kommerciális közelsége ily esetben könnyen vezethet az árúnem hasonlóságának ezen körülmények, hiánya esetére egyébkén! meg nem állapítható hasonlóságára. Erre az összefüggésre utal Seligsohn (103. lap). 12. Az árúnem hasonlósága felelt a döntés kizárólag a törvényben a kereskedelmi miniszternek, a ma érvényes jogi helyzet szerint a 19751/933. sz. rendelet 23. § a alapján a sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom