Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek
I 157 kérdésessé. Ezt a kérdést azonban helytelen volna ezen az elméleti élen fordítani. Sokkal helyesebb, ha a védjegyjog speciális alkatát vesszük kiinduló pontul és a dologi jogi szabályozás analogikus alkalmazását akkor igénybe venni, amikor az éppen szóban forgó dologi jogi szabály a védjegy külön szükségleteinek, gondolatvilágának megfelel. Az bizonyos, hogy egyes dologjogi intézmények, vagy egyáltalán nem, vagy csak a védjegyjogból folyó eltérésekkel alkalmazhatók a védjegyre. Nem ismeri pl. a védjegyjog az elbirtoklást (az 1895 : XLI. te. 4. §-ában szabályozott eset nem elbirtoklás) és csak a lajstromrendszer által megkívánt súlyos eltérésekkel lehet a védjegyjog terén tulajdon közösségről beszélni. 3. A védjegyjogtól, amely a lajstromozással kezdődik, élesen megkülönböztetendő az előzőkben tárgyalt lajstromozásra való igény. Helytelen volna azonban ez a szemléleti mód, hogy a lajstromozással adott védjegyjog, mint befejezett dologi jog párhuzamaként — a lajstromozásra való igényt kötelmi, személyes jellegű — a dologi jogszerzést előkészítő jogként fogjuk fel. Az adás-vétel tényleg személyes jogot ad, amelynek éle csupán a kötelezett ellen fordul és másokkal szemben jogot nem ad* — a lajstromozásra való igény is alapulhat ilyen személyes élű igényen, a vállalat megszerzése esetén az átírási igény személyes élű, de még mint láttuk, ez az átírási igény is túlhaladja a volt védjegybirtokos személyét, mert kihat a netáni további jogszerzőre is, de a lajstromozásra való igény a legtöbb esetben szintén abszolút igény. A lajstromozásra való igény** fennállhat mint láttuk : a) előző használat, b) kiállításon való használat, c) külföldi lajstromozásból folyó előjog, d) a törlés utáni két évi zárlati idő alatti jog, e) szubjektív jogok alapján. Az e) pont kivételével a többi jogcímen alapuló igények abszolút jellegűek, nem egy konkrét személy elleni igényt alapítók, hanem az általánosság ellen fordulók ; az a) pontban említett előző használat is abszolút, mindenkivel szemben ható, mert nem szorítkozik egyetlen személyre és csak a más által eszközölt lajstromozás jelöl ki a lajstromozó személyében valakit, aki ellen az igény akut formát ölt, de ez csak külszín, • A M.M T. 1710. §-a a kötelmi jogok köré harmadikokkal szemben is bizonyos védelmi zónát von. Ennek elméleti jelentősége itt messzire vezetne. ** Ld. 111. fejezetet. I
