Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek
158 mert az előző használaton alapuló jog terheltje is csak az öszszesség, mert senki se helyezkedhetik a joggal szembe. A lajstromozási igénynek a lajstromozásból eredő védjegyjoghoz való viszonya a ius ad rém és ius in re párhuzamtól annyiban is eltér, hogy a lajstromozási igény nem egyszerű előkészítője a védjegyjognak, amelynek tartalma is abban merülne ki, hogy elvezethet a védjegyjog megszerzéséhez, de tartalma nem több, mint a jogszerzés első lépése. A lajstromozási igény bizonyos értelemben a védjegyjoggal egyenlő rangú, vele koordinált jog, amelyből ugyanígy folynak bizonyos részletjogosítványok, mint a beteljesedett védjegyjogból. Az előző használatra, külföldi lajstromozásra támaszkodó, esetleg a két évi zárlati időn alapuló lajstromozási igényekben rejlő részjogosítványok tartalmi köre annyiban szükségszerűen szűkebb, mint a védjegyjogé, amennyiben a lajstromozással szorosabban öszszefüggő, vagy tételes rendelkezéssel szorosan a lajstromozáshoz kapcsolt részjogosítványok a lajstromozási igényben benn nem foglaltatnak, abból nem folynak. Ilyen a lajstromozással összefüggő részjog a védjegynek a lajstromban leendő átírása és tételes rendelkezéssel a lajstromhoz kapcsolt részjogosítvány példája : a büntető üldözésre való jog. De már a tartózkodási kötelezettség lajstromozás nélkül is fennállhat, nem ugyan a lajstromozási igényből folyó jogosítványként, hanem mint ezen igény testvére, lévén mindkettő szülője a tisztességtelen versenyről szóló törvény gondolatmenetén erőhöz jutott lajstromon kívüli használat, amely a közönség körében ismertté vált. Ez a tartózkodási kötelezettség nem is a védjegyjogon, hanem a Tvt.-n alapuló jog. Sőt a lajstromozásra való igény is egyes esetekben a verseny tisztesség követelményeként él és jut elismerésre. A közönség körében ismertté vált árújegy a védjegy kizárólagos használati jogát biztosítja a Tvt. 7. §-a.* 4. Az osztrák irodalom a védjegyjog terminológiai megkülönböztetésére felhasználja a Markenrecht és Zeichenrecht kifejezéseket. A német jogi nyelv a védjegytörvényt „Gesetz zum Schutze der Waarenbezeichnungen“ névre keresztelte el í maga a törvény a védjegyet Waarenzeichen néven említi. A „Waarenzeichenrecht“ kifejezést a német törvény nem használja, de a német jogi műnyelvben a kifejezés általánossá vált. A német törvény 12. §-ában használt körülírás : „dass durch die Anmeldung oder Eintragung eines Waarenzeichens begründete * A részletekre lásd : Kunz—Balás. Meszlény Artur, Beck—Vámbéry versenyjogi kommentárjait a törvény 7. §-ához.
