Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Harmadik fejezet. Lajstromozási igény

155 mint ahogyan a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a beje­lentés alapján a lajstromozást eszközli is. 3. Ez a lajstromozás egy vonatkozásban minden eset­re eltér az általános szabályoktól, nevezetesen a 10 évi oltal­mi időbe a rendelet kifejezetten beszámítandónak rendeli az osztrák lajstromozás óta már eltellett időt, vagyis a 10 évi ol­talmi idő nem a magyar bejelentés, illetve lajstromozástól, ha­nem az osztrák lajstromozástól számít. 4. A kamarának azt az eljárását, hogy a bejelentés alapján lajstromozást eszközöl nemcsak a lajstromozási igény elméleti álláspontjának való megfelelősége okából tartjuk he­lyesnek, hanem abból a gyakorlati okból is, hogy a lajstro­mozás eszközlése folytán a védjegy megújításának (átírásának) lajstromozásbeli bázisa megteremtetik. 5. Az Ausztriával fennállott közjogi kapcsolat megszű­nésének következését a rendelet ott is levonja, hogy a beje­lentéshez mellékelni kell egy magyar területen lakó meghatal­mazott számára egy meghatalmazást. Az 1908. évi XII. te. ér­telmében hépviselő kirendelésére nem volt szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom