Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
140 élesen fejti ki a versenyjog helyzetét a kétféle érdekvonatkozás irányában. „Es ist ein grundlegender nicht auszurottender Irrtum, dass das deutsche Wettbewerbsrecht auch das Publicum, den Verbraucher schütze. Es liegt natürlich auf der Hand, dass die Redlichkeit des Geschäftsverkehrs letzten Endes in stärksten Mass der Allgemeinheit zugute kommt. Aber das ist eine beiläufige Folge, wie ja der einem einzelnen gewährte Rechtsschutz oft der Allgemeinheit nützen kann . . . Das Wettbewerbsrecht schützt somit den Mitbewerber.“ (Kommentar zum Wettbewerbsrecht 128 1.) Ez az állásfoglalás döntő abban a kérdésben is, hogy a két évi zárlati idő a köz érdekében felállított tilalmi korlát-e — vagy a volt védjegytulajdonos ujralajstromozási igényének biztosítási eszköze ? Hagens kommentárja abból a lehetőségből, hogy a védjegytulajdonosnak és az új lajstromozónak módjában van megegyezni, hogy az új lajstromozás még a védjegy törlése előtt eszközöltessék, és a védjegy csak az új védjegy lajstromozása után kerül törlésre, (Id. fentebb a leere Ubertragungról Második fej. VIII. szakasz 20. pont.) idézi a Reichspatentamt „Geschäftstätigkeit“ címen kiadott jelentéséből, hogy a német tv. 4. §. 2. bekezdése, (ahol a Sperrfrist nyer szabályozást) „nicht mehr als eine Bestimmung des öffentliches Rechtes betrachtet, die einen unabhängig vom Willen des letzten Zeicheninhabers wirkenden Versagsgrund enthält. Vielmehr steht diesem nur durch das Patentamt vom Amtswegen zu wahrendes persönliches Recht auf Neueintragung zu, auf das er noch verzichten kann“ (id. m. 110 1.). Az a korábbi, főként Kohler tehintélyére támaszkodó felfogás, amely az utolsó védjegytulajdonos rendelkezési jogát még arra sem ismerte el, hogy élő jogáról lemondjon, ma már általában elejtettnek tekintendő. A K.M. 1085/1907. sz. határozata (Szász 775 eset) még azon az állásponton áll, hogy a volt védjegytulajdonosnak az új lajstromozáshoz való beleegyező nyilatkozata nem elég, hanem igazolandó azon vállalat megszerzése, amelyhez a törölt védjegy tartozott. Nagy— Szarka könyve is annyira közjogi természetűnek tartja a rendelkezést, hogy a „tilalom közjogi természetéből folyik, hogy magánfelek sérelem esetén csak panaszjogukkal élhetnek, kereseti jog azonban sem a volt tulajdonost, sem harmadik személyeket nem illet“ (id. m. 130. 1.). Ez a felfogás tehát még a közjogi szabályból folyó reflex egyéni jogot sem hajlandó elismerni a volt védjegytulajdonos javára, mert a panaszjog nem egyéni jog, hanem a közérdek érvényesítése. Érdekes, Adler-
