Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
134 vella 4. §-a. Első védjegytörvényünk a lajstromozás elsőségéi1 vette alapul, korrektúra nélkül, úgy hogy Neumann Ármin kr is emeli, hogy a „bejelentés a védjegy kizárólagosságát akkor is biztosítja, ha egy harmadik ugyanazon védjegyet már előbb régen használta“ (id. 14. ÍJ, de ugyanakkora „rendszer ridegségét“ konstatálja. A „vigilantibus iura“ elvének ezt a túlhajtását törvényhozásunk hamar igazságtalannak találta és a védjegynovellában orvoslást nyújtott. A novella ezen újítása a német jogi felfogástól e ponton eltérítette a magyar védjegyjogot és a francia—angolszász elrendezés irányában rendezte a kérdést. A magyar jog tehát korábban megtette azt a fejlődési utat, amit Kohler évtizedekkel előbb megrajzolt. A német jog a mi védjegynovellánk óta három és fél évtized után sem szánta rá magát e lépésre. A németeknél elvileg legalább töretlenül él a formalismus elve : „Das Warenzeichen-gesetz kennt kein Warenzeichen ohne Eintragung, deshalb auch kein Voroder Weiterbenutzungsrecht“. (Pinzger—Heinemann 191.1.) A francia, illetve az angolszász felfogást az alábbiakban fogjuk ismertetni. 2. Ahogyan a védjegynovella 4. §-a a kérdést elrendezi, az voltaképen az előző használat anyagi jogi jelentőségét és az előző használó jogi helyzetét teljességében nem meríti ki. A szakasz ugyanis a törlés oldaláról fogja meg a kérdést, rendelvén, hogy az alaptörvénynek a védjegytörlést szabályozó 21. §-ába foglalt eseteken kivül az előző használatra is alapítható a törlési kérelem. A törvénynek törlésről szóló rendelkezésével a törlés fejezetében foglalkozunk, e helyütt azt emeljük ki, hogy a törlési igény csak a lajstromozási igény valóra válásának szálláscsinálója. Az előző használat lajstromozási igényt adó ereje abban az esetben, amikor a fél védjegy lajstromozását előző használat után eszközli, elhalványul és az előző használaton alapuló magánjogi lajstromozási igény felolvad a közjogi lajstromozási igényben — konkurrens lajstromozás híján az előző használat után bekövetkező lajstromozás külszínre éppúgy történik, mintha használat nem előzte volna meg a lajstromozás előterjesztését. Élességében az előző használat magánjogi ereje azáltal nyilatkozik meg, ha más valaki az előző használó rovására élne a lajstromozással. A törlési per szálláscsináló funkciója tisztán bontakozik ki a védjegynovella 7. §. 2. bekezdéséből, amelynek értelmében a novella 4. §-a értelmében eszközölt védjegytörlés ese
