Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
122 közhitelű (valamely elfogadott tekintélytől, állam, egyesület stb. származó) árujeggyel való ellátását szabályozzák, éppen azzal a rendeltetéssel, hogy a árújegy külső hirdetője legyen az árú ellenőrzés alatt álló jó minőségének. A mi törvénytárunkban az 1925 : X. törvénycikk rendelkezik a tejtermékek állami árújegyéről. A törvény 1. § a kifejezetten kiemeli a törvény intencióit : a hazai tejtermékek külföldi hírnevének emelését és azzal kapcsolatban az állami ellenőrzőjegy azon erejét, hogy az ellenőrzőjegy azt bizonyítja, hogy a tejtermék állami ellenőrzés alatt készült és a törvényben megszabott magas színvonalat eléri. Az ellenőrzőjegy a garantia funkciójának legtisztább megnvilvánulása. Viszont az állami ellenőrzőjegy nem védjegy. Az a körülmény, hogy az ellenőrzőjegy nem egy vállalat árúira nyer alkalmazást, hanem a feltétel betartása esetén elvileg minden magyar tejvállalat igénybeveheti —a védjegyként való konstrukciónak útját nem állaná, minthogy az 1921 : XXII. te. 2. §-a szerint a kollektiv védjegyet az államkincstár is igénybeveheti — és miként az egyesület tagjainak, úgy az államkincstár a hazai vállalatoknak továbbíthatja a kollektiv védjegy használatára való jogot. A törvény az államkincstárt említi, mint a kollektiv védjegyjog alanyát és nem az „állam“-ot, de ez a kifejezés nem akarta az állam részére szerezhető kollektiv védjegy — használati jogosultságát az államkincstár tulajdonában álló üzemekre korlátozni. Ehhez ugyanis nam kell kollektiv védjegy az állam több üzeme részére a kollektiv védjegy intézménye nélkül is éppúgy lajstromoztathat vállalati védjegyet, mint ahogy egy gyári cég, melynek több telepe van, vagy egy kereskedelmi vállalat, amelynek több fiókja, elárusító helye van (amennyiben a vállalat egysége ezek mellett is fennforog) használhatja több üzeme részére ugyanazon védjegyet. Az államkincstár részére szerezhető együttes védjegy használati jogosítottjai, akár általában az állampolgárok, akár valamely közösségnek az állam által megszabott rendelkezések szerint fölvett résztvevője. 20. A védjegy garantia functiójának következéseit már a törvény se vonja le teljes szigorúsággal, mert a vállalat átruházásával beálló személyi változásnál minden föltétel nélkül elismeri a védjegy átruházhatóságát. A szigorú álláspont érvényesítésére azonban már csak azért se lehet gondolni, mert a védjegyes árú a minőség szempontjából nem áll ellenőrzés alatt; a védjegynek a minőségi garancia funkcióját nem a törvény, hanem az élet teremti meg. az egyes védjegyes árúkra vonatkozóan nem is egységes intensitással.
