Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Második fejezet. A védjegyjog megszerzése

121 rátából következik be. Ha tehát alapos aggály forog fenn, hogy valójában megvan-e a praesumált akarat, úgy ennek tisztázá­sával a hatóság hatalmi körét túl nem lépi, hanem megma­rad a törvény végrehajtásának keretei között. A vállalat rész­leges átruházásának igazolása esetén tehát az előd hozzájáru­lása a védjegy átírásához szükséges. 18. Az átírás a jogot úgy szállítja át, amint az az elődöt megilleti. A jóhiszemű jogszerzés telekkönyvi elvének a védjegyjogban gyökere nincs. A védjegy az utód kezén is ki van téve mindazon támadási lehetőségeknek, amelyek az elő­döt is fenyegették és ezenfelül megtámadható a védjegy azon az alapon is, hogy a védjegy átírása per nefas a vállalat tény­leges átruházása nélkül történt — ez okból az átírás nem szült érvényes védjegyjogot. A 19751/933. sz. rendelet 13. §-a értelmében a törlési kereset megindítása a lajstromozásban feljegyzendő. A perfeljegyzés azonban nem constitutiv ; a per­­feljegyzés a „joghatálynéküli feljegyzés“ kategóriájába tarto­zik, mint aminő a kiskorúságnak, csődnek feljegyzése a telek­könyvben, amely körülményekre harmadikokkal szemben is kor látlanul lehet hivatkozni, ha a telekkönyvi feljegyzés el is ma­radt. A ilynemű feljegyzések kötelező elrendelésével a jogrend azt az előzékenységet nyújtja, mint a kereskedő a vevőinek : nem kap több értéket, több jogot a közönség, csak több fi­gyelmességet. Az átírt védjegy elsőbbsége és védettségi időtartama is az előd lajstromozásához igazodik. Neumann Ármin helytelenül írja, hogy „átírás esetében a tíz évi időszak az átírás időpont­jától számíttatik“ (54 I.) A törvény életbeléptetésével kapcso­latban kibocsátott 25552 (VI) 1890. sz. rendelet 12. §. kimondja, hogy átírás esetén „az eredetileg foganatosított bejegyzés kelte a megújítás tekintetében is mérvadó.“ A védjegy érvényességi időtartamának hetedik évében bekövetkezett átírása esetén is újabb három év, nem pedig az átírás bejelentésétől számított 10 év múlva eszközlendő a megújítás. 19. A védjegynek a vállalathoz való tartozéki jellege és a védjegy átruházásának a vállalatok egyidejűleges elide­genítéséhez való kötése nem jogdogmatikai meggondolásokon alapszik csupán, hanem azon a szemponton is, hogy a közön­ség megtévesztésnek ne legyen kitéve. A védjegy megkülön­böztető ereje azt a functiót is magában rejti, hogy a védjegy a minőség garantiája. Az árújegy garancia funkciója legélesebben él azokban a rendelkezésekben, amelyek bizonyos árúcikkek

Next

/
Oldalképek
Tartalom