Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Második fejezet. A védjegyjog megszerzése

118 merülhet. Ha azonban a két védjegy kollidálásáí a jog föltétle­nül megakadályozandónak találná, már a licenciát sem volna szabad még csak tűrni sem. 15. Az ügylet átruházása mellett a törvény ismeri a védjegynek az örökösödés útján való átszállását, ami kitetszik a törvénynek — bár időközben hatályon kívül is helyezett — 9. §. 2. bekezdéséből, amely a kiskorú örökösök és a hagya­ték általi üzlet folytatásáról beszél.* (A törvény kifejezése : ha­gyaték vagy csődtömeg általi üzletfolytatás : pongyola). A vállalat örökösödés útján való megszerzése esetén is az a szabály érvényes, hogy a vállalat új birtokosa a védjegy­jogokat mindaddig nem érvényesítheti, amíg az átírás nem ké­­relmeztetett. Az örökösödési eljárás hosszadalmassága itt za­varokat támaszthat és amíg az örökösödési eljárás az átírás kérelmezésére a szükséges legalizálást meg nem teremti, az örökös, mint jogutód akadályozva van időlegesen a védjegy­jogok érvényesítésében. Az átírás alaki szabályaival kapcso­latban (Id. 17. pont) a kérdésre visszatérünk. 16. Az ügyleti és örökjogi alapú átszállás mellett har­madikul csatlakozik a vállalatnak kényszerúton való értékesí­tése. A csődtömeg általi értékesítés lehetősége vitán felül áll és az is kétségtelen, hogy a védjegy reá száll arra is, aki a vállalatot a csődbeli értékesítés útján szerzi meg.** Ugyanez a helyzet a kényszeregyezségi eljárás folyamán a 6340/927. sz. rendelet szerint foganatosított liquidatio során eszközölt elide­genítésre, természetesen feltételezve, hogy a vállalat — nem pedig a hozzátartozó egyes javak — a szerzés tárgya. Nehezebb és vitás kérdés a végrehajtás útjáni kényszer­értékesítés. A védjegy, amint láttuk, a vállalattal, mint egész­szel (ami cum grano salis, a részleges átruházásra vonatkozó fejtegetéseink értelmében értendő) szállhat ót. Már most végre­hajtási törvényünk szerint lehetséges, hogy a lefoglalt tárgyak egy tömegben, mint egyetlen tétel kerüljenek árverés alá, de az üzlethez tartozó árúk összessége még nem : a vállalat. A vállalat az eszmei koloritról nem is beszélve, dologösszesség, míg a lefoglalás az árúkra úti singuli kell, hogy történjék. Az árverésnél a különböző árúk egybefoglalása csupán mechani­* A hagyaték e helyen való megemlítésének fölöslegességére a magyar jog szemponijéból Id. Nagy—Szarka 58. 1. A német jogra vonatkozóan Seligsohn a RS azon gyakorlatával szem­ben. amely a cég átruházására a tömeggond::ok jogosultságát megtagadta, a védjegy átruházásának a cscdbeli értékesítés során való lehetőségét elis­meri (121. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom