Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Második fejezet. A védjegyjog megszerzése

117 lése. Adódhatnak esetek, amikor a lajstromozás időpontjában még a legnagyobbfokú gondosság mellett sem kívánható meg a vállalatnak oly megjelölése, amely valamennyi, a vállalat körébe eső árúforgalmat feltünteti. Már pedig megeshetik egy gyári vállalatnál, vagy akár kereskedelmi üzletnél, hogy egyik­másik árúcikkre történik az átruházás és a vállalatnak lajstrom­beli megnevezése a részleges átruházással előálló megoszlást nem fedi. Ez a helyzet nem lehet akadálya a részleges átru­házással járó védjegyátszállásnak. Még eredetileg is elkülönülő üzletágakat egyesítő vállalat megjelölésénél is szokásos a vállalatnak a praedotnináló üzlet­ág után igazodó megjelölése. Lényegileg ez történt az adott esetben is, amikor a későbbi különválás eshetőségével nem gondolva a gyógyszertári üzlettel elég sűrűn kapcsolatos koz­metikai üzletágat is felölelő egységes vállalatot a védjegy bir­tokosa — a ,,per maiora fit denominatio“ elve szerint — egysze­rűen gyógyszertár szóval jelölte meg. A részleges átruházásnak másik érdekes jelentkezése a védjegynek valamely területre korlátolt átruházása. Ezen terü­letre korlátolt átruházás végbemehet licencia szerződés útján, amikor a feljogosított fél a védjegynek a megjelölt területen való használatára jogosíttatik fel, de történhetik akként is, hogy maga a védjegyjog tekintetik átruházottnak e területre vonat­kozóan fid. ugyanezen szakasz 22. pontjában Bányász felfo­gásával polemizáló fejtegetést). A védjegyjog területre korláto­zott átruházásának lehetőségét ismeri el a budapesti kamarai választott bíróság 26313/930. sz. ítélete, amelyet Urbach Lajos is helyesel (Markenschutz und Wettwerb 1931. évf. márc. szám 140. 1). Az országra korlátozott védjegyátruházás jogi lehető­sége mellett foglal állást egy amerikai jogász, Rogers is, aki egyébként a védjegy önálló átruházhatóságát ellenzi (Marken­schutz und Wettwerb 1931. évf. januári sz.) Ez a részleges átruházás már inkább vezethet zavarokra, mint a fentebb tárgyalt részleges átruházás. Ott ugyanis azon álláspontot foglaltuk el, hogy a védjegy csupán az egyik vál­lalatot illetheti, vagy a régi üzem tulajdonosát, vagy a kivált üzem tulajdonosát. Nem lesz tehát több, ugyanazon védjegyre fennálló és így szükségszerűen kollidáló védjegyjog. A területre korlátozott átruházás esetén viszont szükségszerűen áll elő a védjegyek kollidálása, aminek gyakorlati súlyát csökkentheti, hogy a két védjegy más-más területen, más-más piacon kerül érvényesülésre, de azért a konkurrencia lehetősége így is fel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom