Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
100 törlését kimondó határozat alapján. (K.M. 29968/905. sz. határozat, Szász 669. eset). 7. A megújítással kapcsolatban említjük meg a védjegyek áthelyezését, ami a decentralizált lajstromozási rendszer következménye. Ha a vállalat időközben más kamara területére teszi át székhelyét ; kérheti a lajstromozásnak azon kamarához leendő áttételét, amelynek területén a vállalat jelenlegi székhelye van. A törvény a vállalat székhelyváltozásáról és ezzel kapcsolatban az áthelyezésről nem beszél. A kamarák számának szaporításával, amikor a kamarai területek beosztása változást szenvedett, a K.M. 28133/1892. sz. rendelete /Szász 369. 1.) elrendelte, hogy azon vállalatok védjegylajstromozási adatai, amelyek új kamara területéhez osztattak be, az új kamarához átteendők. Szász a jegyzetben helyesen említi meg, hogy ez a rendelkezés a vállalat helyváltozása esetén is per analogiam alkalmazásra kerül. Az áthelyezés kérelmezésének elmulasztása joghátránnyal nem járhat ; az illetékesség általános szabálya — a perrendtartás területein túl is — hogy az illetékesség a hatóság igénybevételének időpontjában fennálló helyzet szerint Ítélendő meg és utólagos változások ezt nem érintik. Átírás, vagy megújítás esetére gondolva azonban helyes, ha a felek az áthelyezést kérik, mert ha az átírás, vagy megújítás időpontjában már az új kamara illetékes, annak nincs módjában eljárni, mielőtt a lajstromozás hozzá ét nem tétetik. Abel az áthelyezésnek ugyancsak nem tulajdonít a védjegy fennállására kiható erőt (150. 1.); ugyancsak ő írja, hogy az osztrák gyakorlat ma már előző ellentétes álláspontjának feladásával szintén ezen az állásponton van. A 19751/933. sz. rendelet a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. VII. Szakasz. A lajstromozás előjegyzése. 1. A telekkönyvi előjegyzéshez hasonló, utólagos igazolástól függő lajstromozási előjegyzést a törvény nem ismer. A kereskedelmi miniszter 11243/190G. sz. leirata (Szász 403. 1.) azonban említést tesz a feltételes lajstromozás tervéről. A leirat megemlíti, hogy az egyik kamara azt az eljárást követi, hogy az esetre, ha a fél a lajstromozás valamennyi szükséges kellékét igazolni nem tudja és ennek ellenére elsőbbségét biz
