Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
101 tosítani akarja, külön jegyzőkönyvet vesz fel, egyben a hiányzó kellékek bemutatására 8 — 14 napi időt engedélyez és a hiányok pótlása esetére a lajstromozást folyó szám alatt (értendő a külön jegyzőkönyv felvételi időpontja szerinti elsőséggel ?) foganatosítja. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület a leiratból kitett szően javaslatot tett ezen feltételes lajstromozás szabályozására, minthogy az előjegyzési eljárást helyesnek és célszerűnek tartja. A miniszter az előjegyzés önálló intézményként való kiépítését feleslegesnek tartotta és ezenfelül a megteremtés törvényes alapjának hiányát állítja (ami elvégre egy novelláris módosítással elhárítható volna) a miniszteri rendelet a lajstromozás előfeltételeinek 6 pontban csoportosított felsorakoztatása után utal arra a gyakorlatra, hogy a kamarák a lajstromozást egyik-másik kellék igazolása hijján is foganatosítják és ha a pótlás utólag megtörténik, a gyakorlat a lajstromozás érvényét elismeri. Ez alapon maga a miniszter tesz javaslatot a kérdés olyatén rendezésére, hogy a lajstromozás eszközölhető legyen a pótlás kötelezettségével, ha a folyamodó eleget tesz a következő kellékek igazolásának a) védjegy bemutatása ; b) árúnem megnevezése ; c) vállalat igazolása ; d) lajstromozási díj lefizetése ; mig halasztás vehető igénybe a cliché és a próbanyomatok igazolására. Már a mai gyakorlat is bizonyos irányban enyhébb mint a miniszteri terv ; a rendelet ugyanis a vállalat „igazolásé“ ról beszél, amivel szemben két rektifikáció helyénvaló. Az igazolás rendszerint iparigazolvánnyal történik. (K.M. 23738/ IV. B. 1907. sz. Id. Nagy—Szarka 54 1.); a vállalat tényleges létezését a gyakorlat általánosságban nem kívánja* és másrészt a vállalatnak nem kell már a bejelentéskor meglenni ; a vállalat tényleges létezésének igazolására is tehát igénybevehető a halasztás Adler szerint is : „es ist zulässig Marken für ein Unternehmen zu hinterlegen, mit dessen Betrieb noch nicht begonnen wurde.“ (51. 1.) A német gyakorlatot mutatja Seligsohn : Der Anmelder braucht nicht zur Zeit der Anmeldung ein Geschäft zu betreiben. Es steht nichts im Wege, dass jemand, bevor er den Geschäftsbetrieb beginnt, Zeichen, deren er sich in demselben bedienen will, eintragen lässt; voraus• Seligsohn szerint a PA. kétség esetén bekivánja a vállalat tényleges létezésének igazolását, amit nálunk is fennálló gyakorlatnak vehetünk. A vállalat jövőbeli létesítésére Id. azonban Első fej. It. szakasz 9 pontját.
