Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
találmány címe teljesen azonos legyen. Az ipari találmányok azonosítása csak a szabadalmi leírás és az igénypontok alapján lehetséges. A fajtanév feladata ezzel szemben az, hogy lehetővé tegye a fajta azonosítását és ennek következtében a fajtanév megválasztásakor figyelembe kell venni a 14/1970. számú OTH elnöki utasítás rendelkezéseit is. Ennek értelmében a fajtanév nem lehet megtévesztő a bejelentett fajta jellemzőit, értékét vagy azonosságát, sem a nemesítő személyét illetően. A bejelentett névnek különböznie kell minden megnevezéstől, mely ugyanannak a növénytani fajnak vagy valamelyik rokonfajnak korábbi fajtáit jelöli meg. Fajtanévként nem lehet olyan megnevezést sem bejelenteni, amely a Párizsi Uniós Egyezményhez csatlakozott valamelyik országban lajstromozott védjegy, amennyiben a védjegyoltalom hasonló vagy azonos termékekre vonatkozik, vagy a szóban forgó védjeggyel összetéveszthető. A fajtanév legalább egy és legfeljebb három szóból állhat, de nem tartalmazhatja a „fajta”, „kultivár” „hibrid” „keresztezés” kifejezéseket vagy ezek fordításait. Amennyiben a bejelentett fajtanév nem felel meg a fenti követelményeknek, az OTH kötelezheti a bejelentőt a fajtanév megváltoztatására, különösen akkor, ha a név megtévesztésre alkalmas. Tekintettel arra, hogy a bejelentésben közölt név fajtanév (fajtaelnevezés), a védjegytörvény (1969. évi IX. Tv.) 3. § (3) bekezdés d) pontja értelmében azonos vagy hasonló áruk tekintetében a szabadalmazott növény- vagy állatfajta neve nem részesülhet védjegyoltalomban. Az oltalom hatálya fajtaszabadalom esetén A fajtaszabadalomhoz fűződő oltalom hatálya lényegesen eltér az ipari szabadalmi oltalom hatályától. Mind a kettő kizárólagos jogot biztosít, de másra vonatkozik a kizárólagos jog az ipari szabadalomnál, mint a fajtaszabadalomnál. A Szt. 68. § (1) bekezdés értelmében „a növényfajtákra adott szabadalom alapján a szabadalmasnak — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy az új növényfajta ivaros vagy nem ivaros szaporítóanyagát — ilyenként kereskedelmi forgalomba hozatal céljára termelje, eladja vagy kereskedelmi forgalomba hozza, vagy e tevékenységre másnak engedélyt (licenciát) adjon.” Az ipari szabadalomnál a találmány kizárólagos hasznosítására vonatkozó kizárólagos jog a fajtaszabadalomnál a szaporítóanyagnak szaporítóanyagkénti kereskedelmi forgalomba hozatal céljára szolgáló termelésére, eladására és kereskedelmi forgalomba hozatalára, valamint e tevékenységekre irányuló engedélyadásra korlátozódik. E rendelkezés annyit jelent, hogy a szabadalmastól megvett szaporítóanyagot fel lehet használni pl. ipari célokra (búzát liszt céljára, árpát sörgyártás céljára), de a szaporítóanyagot szaporítás céljára kizárólag csak a szabadalmas engedélyével lehet felhasználni és a szabadalmas ezt az engedélyt természetesen díj fizetésétől (licencdíj) teheti függővé. 88 V,
