Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
Abban az esetben, ha a találmány — mellyel kapcsolatban többes vagy részleges elsőbbséget igényelnek — nem egységes, a bejelentő azt részbejelentésekre választhatja szét. Az egyes részbejelentések benyújtási napjaként az eredeti bejelentés napját kell tekinteni és az elsőbbség is ehhez igazodik. Kiállítási elsőbbség igénylése esetén a bejelentéshez csatolni kell — annak igazolását, hogy a találmányt a kiálh'táson bemutatták, és az igazolásnak — alkalmasnak kell lenni az azonosság igazolására (a kiállított tárgy és a bejelentett találmány azonossága). Ezt az igazolást csak addig lehet kiadni, amíg a találmány a kiállításon megtekinthető. Az igazolást a kiállítás igazgatósága álh'tja ki. Alaki vizsgálat. Szt. 44. § Az előzőek során ismertettük, hogy a bejelentésnek mit kell tartalmaznia. Amennyiben a bejelentést hiányosan nyújtják be, az vagy azonnali elutasításra vezet, vagy elhúzza az engedélyezési eljárást. Az OTH a bejelentést további eljárás mellőzésével elutasítja, ha a bejelentés olyan, amelyre jogot nem lehet alapítani, tehát hiányzik belőle a bejelentő neve, címe és a találmány lényege. Amennyiben a bejelentés nem felel meg az alaki követelményekre vonatkozó többi előírásnak, pl. nem csatoltak kivonatot, a leírás végén nincs igénypont stb., az OTH határidő kitűzésével felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ha a bejelentő a hiányokat nem pótolja, a bejelentést az OTH elutasítja. Az érdemi vizsgálat köre. Szt. 45. § Az érdemi vizsgálat első része a műszaki jellegre és a gyakorlati alkalmazhatóságra terjed ki (Szt. 4. és 5. §). Amennyiben a bejelentés tárgya nem műszaki jellegű, a bejelentést el kell utasítani. A szabadalom engedélyezéséhez nem szükséges a találmány tényleges megvalósítása (gyártás, kivitelezés, alkalmazás), de viszont szükséges az, hogy annak alkalmazhatósága a leírás alapján valószínű legyen. A gyakorlati alkalmazhatóság akkor áll fenn, ha a találmányt ismételten és azonos eredménnyel — tehát iparszerűen — lehet megvalósítani. Amennyiben a gyakorlati alkalmazhatóság kérdésében kétség merül fel, az OTH bizonyítékot kérhet a bejelentőtől vagy más szervtől (pl. szakvéleményt, kísérleti eredményt stb.). A következő vizsgálati lépés annak megállapítása, hogy a bejelentett találmány nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból (pl. vegyi úton előállított termék, élelmiszer stb.). 73
