Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)

II. fejezet. Találmányok, szabadalmak

Ezt követi annak megállapítása, hogy a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak (41. §), és a találmány egységesnek tekinthető-e (42. §). Csak egymással összefüggő tárgyú megoldások foglalhatók egy bejelentésbe, ha azon­ban a megoldások egymástól eltérő feladatokat oldanak meg, vagy az egyes megoldá­sok hatása egymástól eltérő hatást hoz létre, az egységesség már nem áll fenn. Jogi jellegű a vizsgálatnak az a része, melynek során az OTH megállapítja, hogy a bejelentőt megilleti-e az igényelt elsőbbség. Amennyiben a bejelentő az igényelt elsőbbségre nem jogosult, elveszti az elsőbbséget, de az nem jelenti a bejelentés vissza­utasítását. Az elsőbbség elvesztése csak azzal a következménnyel jár, hogy az OTH- hoz történt benyújtás napja lesz az elsőbbségi nap. A találmány műszaki értéke szem­pontjából talán a legfontosabb az újdonság és a haladó jelleg vizsgálata (Szt. 2. és 3. §). Gyakran előfordul, hogy a feltételek fennforgásának megállapításához külső szakvéleményt (pl. kutatóintézettől) vagy a már elvégzett vizsgálati eredmények be­mutatását kell kérni, amennyiben a találmány működési módjának, vagy az elért hatás egyértelmű megállapítása a bejelentésben közölt adatok alapján nem lehet­séges. A vizsgálat utolsó része az igényrontásra vonatkozik: nincs-e ugyanarra a talál­mányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom. A vizsgálat alapját a szembe­állítandó korábbi és későbbi elsőbbségű találmány igénypontjai képezik. Ennek alap­ján lehet az oltalmi körök azonosságát, illetőleg az azonosság hiányát megállapítani. Ha tehát ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentést nyújtottak be, a későbbi elsőbbségű bejelentést nem újdonság hiányában utasítják el, mert a korábbi elsőbbségű bejelentés tárgyáról a későbbi bejelentő nem tudhatott, az nem is tartozik a technika állásához; az elutasítás oka a kettős szabadalmaztatásra vonatkozó ti­lalom. Teljes vizsgálat. Szt. 46. § A szabadalomengedélyezési eljárás legfontosabb, de egyben legnehezebb része — mind az engedélyező hatóság, mind a bejelentő részére — a vizsgálat. A vizsgálat az esetek többségében a bejelentő és az OTH közötti közvetlen személyes vagy írás­beli kapcsolat keretében folyik. A teljes vizsgálat a Szt. 45. § a)—g) pontjára terjed ki és arra a következő esetekben kerül sor: — ha a bejelentő kéri, — abban a körben, melyre teljes vizsgálatot rendeltek el. (Az OTH elnöké az illetékes miniszterrel egyetértésben a Magyar Közlönyben közzétett hirdetménnyel rendeli el, hogy mely körben kötelező a teljes vizsgálat.), — egyedi esetekben, amikor az OTH a teljes vizsgálatot hivatalból rendeli el. A teljes vizsgálattal kapcsolatban azt kell tudni, hogy annak elvégzését a bejelen­tés közzétételének elrendeléséig lehet kérni, ezt azonban visszavonni nem lehet. Ha viszont a bejelentő nem kéri, és a találmány nem tartozik abba a körbe, melyre vo­74

Next

/
Oldalképek
Tartalom