Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)

II. fejezet. Találmányok, szabadalmak

Ezt követi annak megállapítása, hogy a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak (41. §), és a találmány egységesnek tekinthető-e (42. §). Csak egymással összefüggő tárgyú megoldások foglalhatók egy bejelentésbe, ha azonban a megoldások egymástól eltérő feladatokat oldanak meg, vagy az egyes megoldások hatása egymástól eltérő hatást hoz létre, az egységesség már nem áll fenn.

Jogi jellegű a vizsgálatnak az a része, melynek során az OTH megállapítja, hogy a bejelentőt megilleti-e az igényelt elsőbbség. Amennyiben a bejelentő az igényelt elsőbbségre nem jogosult, elveszti az elsőbbséget, de az nem jelenti a bejelentés visszautasítását. Az elsőbbség elvesztése csak azzal a következménnyel jár, hogy az OTH- hoz történt benyújtás napja lesz az elsőbbségi nap. A találmány műszaki értéke szempontjából talán a legfontosabb az újdonság és a haladó jelleg vizsgálata (Szt. 2. és 3. §). Gyakran előfordul, hogy a feltételek fennforgásának megállapításához külső szakvéleményt (pl. kutatóintézettől) vagy a már elvégzett vizsgálati eredmények bemutatását kell kérni, amennyiben a találmány működési módjának, vagy az elért hatás egyértelmű megállapítása a bejelentésben közölt adatok alapján nem lehetséges.

A vizsgálat utolsó része az igényrontásra vonatkozik: nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom. A vizsgálat alapját a szembeállítandó korábbi és későbbi elsőbbségű találmány igénypontjai képezik. Ennek alapján lehet az oltalmi körök azonosságát, illetőleg az azonosság hiányát megállapítani. Ha tehát ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentést nyújtottak be, a későbbi elsőbbségű bejelentést nem újdonság hiányában utasítják el, mert a korábbi elsőbbségű bejelentés tárgyáról a későbbi bejelentő nem tudhatott, az nem is tartozik a technika állásához; az elutasítás oka a kettős szabadalmaztatásra vonatkozó tilalom.

Teljes vizsgálat. Szt. 46. §

A szabadalomengedélyezési eljárás legfontosabb, de egyben legnehezebb része — mind az engedélyező hatóság, mind a bejelentő részére — a vizsgálat. A vizsgálat az esetek többségében a bejelentő és az OTH közötti közvetlen személyes vagy írásbeli kapcsolat keretében folyik. A teljes vizsgálat a Szt. 45. § a)—g) pontjára terjed ki és arra a következő esetekben kerül sor:

— ha a bejelentő kéri,

— abban a körben, melyre teljes vizsgálatot rendeltek el. (Az OTH elnöké az illetékes miniszterrel egyetértésben a Magyar Közlönyben közzétett hirdetménnyel rendeli el, hogy mely körben kötelező a teljes vizsgálat.),

— egyedi esetekben, amikor az OTH a teljes vizsgálatot hivatalból rendeli el.

A teljes vizsgálattal kapcsolatban azt kell tudni, hogy annak elvégzését a bejelentés közzétételének elrendeléséig lehet kérni, ezt azonban visszavonni nem lehet. Ha viszont a bejelentő nem kéri, és a találmány nem tartozik abba a körbe, melyre vo74