Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
Amennyiben aligénypont is van, az aligénypontban foglalt jellemzők megvalósítása csak akkor tekinthető ütközésnek, ha egyben a főigénypont jellemzői is megvalósításra kerültek. A lényeg tehát mindig az: ütközés, bitorlás akkor állapítható meg, ha az ütközés a főigénypont minden jellemzőjével kapcsolatban megállapítható. Az elmondottak rávilágítanak arra, hogy a szabadalmi igénypontok megfogalmazása kényes és nehéz feladat. Rosszul fogalmazott igénypont gyengítheti a tényleges oltalmat, sőt, gyakorlatilag illuzórikussá is teheti; a jól fogalmazott igénypont viszont lehetővé teszi a legkisebb sértés esetén is a fellépést. A szabadalmi oltalom korlátái. Szt. 14. § Az újdonsággal kapcsolatban részletesen beszéltünk az újdonságrontásról. Van azonban olyan hasznosítás is, pl. gyártás vagy eljárás alkalmazása, mely nem vált nyilvánossá és így nem tekinthető újdonságrontónak, annak ellenére, hogy a találmány bejelentése előtt azt más már alkalmazta. Ez utóbbi személy (pl. vállalat, szövetkezet) csak akkor szólalhat fel a szabadalom engedélyezése ellen, vagy csak akkor indíthat megsemmisítési eljárást, ha a hasznosítás nyilvánossá vált. Amennyiben ez nem történt meg, nincs ok a szabadalom megtagadására vagy megsemmisítésére, viszont a szabadalom, mint tudjuk, kizárólagos jogot biztosít a szabadalmasnak. Ennek alapján a korábban használó bitorlást követne el, ha tovább használná a találmányt. Ez alól enged kivételt az előhasználati jog. A fenti esetben tehát, amikor a használat nem vált nyilvánossá, az engedélyezett szabadalom által biztosított oltalom nem terjed ki az előhasználóra. A bejelentés napján fennálló használat alapján a használó az előállítás mértékéig tovább használhatja a találmányt. Abban az esetben, ha a bejelentés időpontjában a használatot még nem kezdte el, de a használat érdekében komoly előkészületet tett, akkor is jogosult az előkészület mértékéig használni a találmányt. Az előhasználati jog első feltétele tehát az, hogy az előhasználó a találmányt az elsőbbség napja előtt használja, illetőleg ennek érdekében komoly előkészületeket tegyen, a második feltétel, hogy a használat vagy az előkészület belföldön történjék. Ez is érthető. A magyar szabadalom csak Magyarországra terjed ki, nem lenne indokolt, hogy külföldi használat alapján a magyar szabadalmat korlátozzuk. (Ez pl. annyit jelent, hogy külföldi előhasználó a magyar szabadalom ellenére a találmány tárgyát képező terméket behozhatná Magyarországra és a szabadalmas nem léphetne fel ellene bitorlás jogcímén.) További követelmény a jóhiszeműség. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az előhasználó hasznosításának függetlennek kell lenni a bejelentett találmány feltalálójának tevékenységétől. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy két feltaláló, két alkotó kell, akik egymástól függetlenül hozták létre a megoldást. További követelmény, hogy az előhasználat a gazdasági tevékenység körében történő rendszeres előállítás vagy 52
