Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
I. fejezet. Tudományos-műszaki haladás és gazdaságirányítás
tok nyereségszintje általában alacsonyabb lesz az eddigieknél. Ilyen körülmények között, a részesedési jövedelmek megfelelő színvonalának biztosításához, a fejlesztési elképzelések realizálásához szükséges, hogy a vállalatok — a termékszerkezet átalakításával, a belső tartalékok gyorsabb ütemű feltárásával (általában munkájuk hatékonyságának javításával) — nyereségüket az eddigieknél nagyobb mértékben növeljék. b) A népgazdasági terv céljainak megfelelően az export fokozása érdekében a szabályozás a korábbinál szélesebb körben, nagyobb mértékben és többféle eszköz kombinálásával (külön elvonások, nyereségadó-visszahagyás, adóbefizetési mentességek, pályázati rendszerek stb.) érvényesít megkülönböztetéseket, részint támogatásokat, részint diszpreferenciákat. Ezek az eszközök, mint a gazdasági ráhatás egyéb módszerei, szerepet játszanak a műszaki fejlesztés ösztönzésében is. — Az amortizációs rendszer befolyásolja a fejlesztés irányát, az általános technológiai korszerűsítés ütemét. A pénzügyi rendszer a decentralizált és centralizált fejlesztési források népgazdasági tervben előirányzott arányait veszi alapul, amikor a vállalatoktól az amortizáció egy részét — általában 40 százalékát — elvonja. Azokban az ágazatokban (vállalatoknál), ahol különböző okokból (pl. az alaphányad alacsony volta, az állóeszközök nagyobb arányú kicserélése stb.) indokolt, az elvonás mértéke kisebb is lehet. Hasonlóképpen mód van az amortizációs normákra általánosan jellemző lineáris, időarányos értékcsökkenési leírás módosítására, a korszerű és gyors avulásnak kitett állóeszközcsoportokban gyorsított leírásra, az állami döntésű nagyberuházások felfutási időszakában a leírás késleltetésére. — Az eszközlekötési járulék mint módszer, az álló- és forgóeszközök hatékonyabb felhasználását; mértékének csökkentése pedig a korszerűbb, termelékenyebb technikát képviselő új gépek, termelőberendezések beállítását szolgálja. A járulék kulcsa 5 százalék, alapja az állóeszközök nettó értékének (korábban bruttó értékének) és a forgóeszközök értékének — meghatározott hitelekkel (kölcsönökkel) csökkentett — állománya. Lényeges, hogy fizetése alól, központi döntéssel mentesítés adható. — A vállalatot terhelő adóból nyújtott kedvezmények, fejlesztési támogatásként közvetlenül szolgálják a műszaki fejlesztések megvalósítását. A különböző preferált fejlesztési célokhoz — a meghatározott feltételekkel engedélyezett adókedvezmény megelőlegezésére — a fejlesztések időszakában hitelt vehetnek fel a vállalatok. Ezt a hitelt az adókedvezményből fizetik vissza, amit a feltételek teljesítése esetén vehetnek igénybe. A hitel lejárati és kamatfeltételei megegyeznek az egyébként igénybe vett bankhitel feltételeivel. Az adókedvezmény mértékét az adott fejlesztés tervezett jövedelmezőségéből kiindulva összegszerűen és a vállalati mérleg szerinti nyereségre vetítve százalékosan is előírják. c) A bérpreferenciák rendszerében a kedvezmények nyújtásának két módszere kerül alkalmazásra. Az egyik módszer bizonyos területeken a bérek lemaradásának