Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
A hasznosítónak ezt a kötelezettségét szögezte le a bíróság a következő ügyben: A hasznosító szövetkezet nem fizetett újítási díjat és ezért az újítótársak közül az egyik pert indított. A bíróság az újítási díj fizetésére kötelezte a szövetkezetét, természetesen az ítélet csak a felperes újítótárs tekintetében rendelkezett, miután a másik újítótárs nem perelt. Ezt követően a másik újítótárs is felszólította a szövetkezetét az újítási díj kifizetésére, a szövetkezet azonban nem volt hajlandó fizetni. A második újítótárs is keresetet indított, mire a hasznosító szövetkezet azonnal kifizette az újítási díjat. A második újítótárs erre keresetét kamatokra és perköltségre szállította le. Védekezetében a szövetkezet azzal érvelt, hogy késedelmi kamat nem illeti meg az újítót, mert az első újítótárs által indított perben hozott ítélet után a második újítótársnak fel kellett volna szólítania a szövetkezetét az újítási díj megfizetésére, ezt azonban az újító elmulasztotta. A bíróság marasztaló ítéletében leszögezte, hogy a szövetkezetnek azonnal ki kellett volna fizetnie az újítási díjat a többi újítótársnak is, aki követelését nem peresítette. Az újítási díj esedékessé válásakor a szövetkezet felszólítás nélkül köteles lett volna fizetni, ezt azonban a szövetkezet nem tette, így késedelembe esett, ezért köteles késedelmi kamatot fizetni (1.: Főv. Bír. 56 Pf. 20 792/1971. és PKKB 9. P. 70 213/1973. sz. ítéleteit). A fentiek értelemszerűen vonatkoznak a R. 7. § alapján járó díj (munkabér) és készkiadás kifizetésére is. Az újításokkal kapcsolatos szerződések Az újításokkal kapcsolatos szerződésekről a R. 8. § rendelkezik, és az I. részletes felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az egyes szerződéstípusoknak mi legyen a tartalma. A R. alapján az újító és a vállalat előzetes szerződést, az újítási javaslattal kapcsolatos tervek, rajzok, mintadarabok stb. előkészítésére vonatkozó szerződést, valamint kísérleti és hasznosítási szerződést köthet. Abban az esetben, ha az újítások hasznosításában harmadik személy közreműködik, a vállalat közreműködőkkel is köthet szerződést. A szerződések kötésére a R. rendelkezésein kívül természetesen a Polgári Törvénykönyv (1977. évi IV. tv. a továbbiakban PTK) rendelkezései is vonatkoznak. A PTK a szerződési szabadság alapján áll, ami annyit jelent, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Ezt a szerződési szabadságot korlátozza bizonyos mértékben a R. néhány kötelező rendelkezése, melyektől a szerződést kötő felek nem térhetnek el. E korlátozásokon túlmenően azonban a szerződések tartalma nincs jogszabályilag kötelezően előírva és azt a felek maguk állapítják meg a jogszabályok által megállapított keretek között. Figyelembe kell venni azonban a PTK-nak azt a rendelkezését is, hogy ha a jog gyakorlása visszaélés veszélyével jár, vagy ellentétben áll a társadalmi érdekkel, megszűnik a szerződéskötési szabadság. 173
