Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)

IV. fejezet. Az újítás

nosításával kapcsolatban szükségessé váló kísérleti munkákat elvégezze vagy azokban közreműködjék.

Amennyiben az újító nem munkavállaló és az újítással kapcsolatban huzamosabb közreműködői vagy egyéb tevékenységre van szükség, a vállalat és az újító közötti jogviszonyia az 1/1976. (I. 31.) MüM sz. rendelet 13. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni. E rendelkezés értelmében „A főállás munkaidején kívül történő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez is szükséges a főállás szerinti munkáltató engedélye, kivéve, ha ez a jogviszony

c) újítás vagy találmány kivitelezésére irányul, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő alkotó munkára ... létesül.”

E rendelkezés értelmében tehát az újító munkaidőn kívül a munkáltató engedélye nélkül is végezhet közreműködői tevékenységet, amennyiben ez újítás vagy találmány kivitelezésével kapcsolatos.

E rendelkezés azonban nemcsak arra az esetre vonatkozik, amikor az újító vagy feltaláló saját újításával vagy találmányával kapcsolatos kivitelezési tevékenységet végez, hanem arra az esetre is, amikor ezt a tevékenységet nem az újító vagy feltaláló végzi hanem más, és a munka végzése természetesen munkaidőn kívül történik.

Az újítás vagy találmány kivitelezésének fogalmába természetesen beletartozik az újítással vagy találmánnyal kapcsolatos tervezési tevékenység is.

A nyugdíjasokra vonatkozó korlátozások a R. alapján kifizetett díjakra nem vonatkoznak. A társadalombiztosítási szabályok szerint a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas naptári évenként 840 (meghatározott munkakörökben 1260) órás foglalkoztatási keret erejéig dolgozhat nyugdíjának szüneteltetése nélkül. A nem meghatározott munkaidőben végzett foglalkoztatás esetén a juttatás minden 14 forintját kell egy órai foglalkoztatásként figyelembe venni. Ebbe a keretbe nem számítanak bele az újítási és találmányi díjak.

Ugyanígy a munkaviszonyon — a szövetkezeti tagsági és a bedolgozói viszonyon — kívül, egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjas is dolgozhat nyugdíjának szüneteltetése nélkül bizonyos határok között — naptári évenként 12 000 forintos keretösszeg erejéig. Ebbe a keretösszegbe ugyancsak nem számít be az újítási és a találmányi díj, valamint az újító és a feltaláló részére az újítás és a találmány kivitelezésében való közreműködésért (a kísérleti vagy a megvalósításra vonatkozó szerződés alapján) kifizetett díj (költségtérítés). Az újítási és a találmányi díj, valamint a költségtérítés felvétele semmilyen esetben sem eredményezi a nyugdíjfolyósítás szüneteltetését.

A R. 6. § (1) bek. értelmében az újítás hasznosítása esetén a szerzőt újítási díj illeti meg. E rendelkezés azt jelenti, hogy függetlenül az újítóval kötött hasznosítási szerződésen alapuló kötelezettségétől, a vállalat jogszabályi rendelkezés alapján is köteles díjat fizetni hasznosítás esetén. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha például az újító nem jelentkezik az újítási díjáért.

172