Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
ellenértékének kifizetésével a vevő minden kötelezettségét teljesíti és újítási díj nem terheli. A termék eladása a gyártó vállalatnál növeli a hasznos eredményt, ami viszont az újítási díj alapját képezi, és ez az újítási díj összegére is kihat, ha az a termelt mennyiség függvénye. Amennyiben újító a vevő vállalatnál is kaphatna újítási díjat, ez már kettős díjazást eredményezne. Más a helyzet azonban akkor, ha az újító pl. a vevő vállalatnál olyan megoldás hasznosítására nyújt be javaslatot, melynek következtében az újítás tárgyát képező termék addig még megoldatlan műszaki feladatok megoldására is felhasználható. Ebben az esetben azonban az újítás tárgya nem a termék előállítása, gyártása, hanem a termék meghatározott célra történő felhasználása az újabb újítási javaslatban meghatározott eljárás, technológia alapján. Tehát amikor a termék előállítására vonatkozó újítás után az újító a termék további felhasználására nyújt be javaslatot, az csak akkor tekinthető újításnak, ha — viszonylag új, tehát a vállalatnál a terméket az újításban megjelölt célra még nem alkalmazták, illetőleg a javaslat szerinti alkalmazását tervbe nem vették, — a javaslat a felhasználásra vonatkozó technológiát vagy eljárást is tartalmaz, — és egyéb vonatkozásban is megfelel az újítási rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Csak ebben az esetben minősül a felhasználás önmagában is újításnak. Az újítási díjon felül az újítót az ellenérték megilleti a külön végzett munkáéit és az újító részére meg kell téríteni a készkiadásait is, amennyiben az újítási javaslatához rajzot, tervet, kísérleti darabot stb. mellékel és azt a vállalat felhasználja. Az újítót az ellenérték azonban csak abban az esetben illeti meg, ha munkáját munkaidőn kívül végzi. Lehetőség van arra is, hogy fenti munkák végzésére a vállalat az újítónak megbízást adjon. Ha az újító ilyen irányú tevékenységét a vállalat megbízása alapján végzi, munkája ellenértékét és készkiadásait a vállalat köteles akkor is megtéríteni, ha a kísérlet nem sikerül vagy a vállalat az újítást nem hasznosítja. Az újító fenti munkákat is munkaidőn kívül köteles elvégezni. A R. e szabályozással messzemenően biztosítja az újító jogait arra az esetre is, hogyha pl. a megbízás alapján elkészült rajzot vagy tervet a vállalat nem hasznosítja, vagy a megbízás alapján kidolgozott kísérleti darab egyértelműen azt bizonyítja, hogy a kísérlet nem sikerült. Az újító munkájának ellenértékét és a készkiadások összegét ugyancsak szerződésben kell meghatározni. Megegyezés hiányában az összeget a bíróság állapítja meg. Az újítás díjazására, valamint az újítással kapcsolatos egyéb tevékenységre vonatkozó szerződéseken kívül a vállalat és az újító előszerződést köthet, melynek keretében a vállalat megbízást ad az újítónak újítási tevékenységet igénylő feladatok megoldására. Lehetőség van arra is, hogy a vállalat kísérleti szerződésben ad megbízást az újítási tevékenységet igénylő feladatok megoldására. Lehetőség van arra is, hogy a vállalat kísérleti szerződésben ad megbízást az újítónak, hogy az újítás hasz-171
