Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
telni nem kell. Ha a vállalat az elutasított javaslatot később hasznosítja, az újítónak nem a szerzőséget, hanem a szerzőség alapján járó díjazást kell követelnie. Ezért mondja ki a R., hogy ilyen esetben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott javaslattevőt kell a megoldás szerzőjének tekinteni. [3. § (1) bekezdés: „Az újítás szerzőjének — az ellenkező bizonyításig — azt kell tekinteni, aki a megoldást tartalmazó újítási javaslatot elsőként nyújtotta be a vállalathoz.”] Ebben az esetben az újító követelése a hasznosítás megkezdésével nyílik meg és a hasznosítás befejezésétől számított 5 év elteltével évül el. Többször előfordul, hogy az újítás szerzőségét eltitkolják, pl. mert a társszerzők közül az egyik társszerző viszonylatában pl. munkaköri kötelesség megállapításával lehet számolni. Hangsúlyozni kell, hogy egy ilyen eljárás jogszabályellenes és esetleg súlyos következményekkel járhat. A vállalat hatásköre a szerzőség kérdésében igen korlátozott. A vállalat dönt az elsőbbség kérdésében — ki nyújtotta be elsőként a javaslatot (a döntés azonban bírói úton megtámadható) —, állást foglalhat abban a kérdésben is, hogy több javasolt megoldás közül melyiket hasznosítja. A már benyújtott újítási javaslat szerzősége kérdésében, ideértve azt az esetet is, amikor az újítótársak között a szerzőségi arány kérdésében merül fel a vita — a vállalat nem dönthet, nem módosíthat és természetesen társszerzőséget sem állapíthat meg. Ezekben a vitákban a vállalatnak meg kell várni a bíróság jogerős döntését, vagy a szerzők megállapodását. A szerzőség személyhez fűződő jog, azt sem átruházni, sem örökölni nem lehet, Miután az újítási jogviszony egyik leglényegesebb előfeltétele az újító személyének megnevezése, az újító vagy újítótárs elhallgatása jogszabályellenes és amennyiben az elhallgatás célja a jogszabály egyéb rendelkezéseinek kikerülése (pl. az egyik szerzőtárs terhére munkaköri kötelesség megállapítása várható), esetleg büntetőjogi következményekre is vezethet. Az újítási szerzőségből fakadó díjigény viszont átruházható és örökölhető is. Öröklés esetén figyelni kell, hogy csak jogerős hagyatéki végzés alapján fizessen a vállalat újítási díját. A műszaki szellemi alkotások, így az újítás szerzője is csak természetes személy lehet. Ebből következik, hogy brigád sem szerepelhet újítóként. Szocialista brigád esetén is csak személyeket lehet újítótársakként feltüntetni és csak azokat, akik a megoldás kidolgozásában részt vettek. Az újító erkölcsi elismerése A R. 5. §-a szabályozza az újító erkölcsi elismerését, melynek feltételeiről az I. részletes ismertetést ad. Az erkölcsi elismerés kétféle: az újítói tanúsítvány és a „Kiváló Újító” kitüntetés, mely arany, ezüst és bronz fokozattal rendelkezik. 167
