Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
a) Újítói tanúsítvány Az újítói tanúsítványt a vállalat az újítás szerzőjének vagy társszerzőinek az újítási díj kifizetésével egy időben köteles kiadni, amennyiben az újító kéri. Társszerzők esetében mindegyik társszerző külön újítói tanúsítványt kap. Az újítói tanúsítványt mindig a hasznosító vállalat adja. Az újítói tanúsítvány olyan oklevél, mely az újító szerzőségét igazolja és feltünteti az újítás megnevezését. Célszerű, ha a tanúsítvány ezen kívül feltünteti azt is, hogy az újítás hasznosítása milyen eredményt hozott a vállalatnak. b) „Kiváló Újító’’'' kitüntetés A „Kiváló Újító” kitüntetést az az újító kapja, aki vagy nagy jelentőségű újítást dolgozott ki, vagy rendszeres újítói tevékenységet végez. Az I. meghatározza, hogy a kitüntetés különböző fokozatait milyen hasznos eredmény alapján lehet megkapni. Az I.-befi feltüntetett összegeket természetesen csak irányszámoknak kell tekinteni, mert egyáltalán nem kizárt a „Kiváló Újító” kitüntetés adományozása abban az esetben, ha az újítás hasznos eredménye az ott feltüntetett határokat nem éri el. Az is előfordulhat, hogy az újításnak nincs pénzben kimutatható vállalati haszna, pl. ha az újítás tárgya balesetelhárítás; de ez sem akadálya a „Kiváló Újító” kitüntetés adományozásának. Az értékelésnél az összes körülmények mérlegelésével kell dönteni még akkor is, ha az újító újításaival elért hasznos eredmény meghaladja az J-ben megjelölt határértékeket. A „Kiváló Újító” kitüntetés adományozására a munkaadó vállalatnak kell előterjesztést tenni. Az előterjesztésben részletesen ismertetni kell az újító elért eredményeit. Az előterjesztést a szakminiszternek kell megküldeni. Célszerű, ha a vállalati újítási szabályzat a R. és I. szabályozásának figyelembevételével meghatározza azokat a feltételeket, melyeknek alapján a vállalat a „Kiváló Újító” kitüntetésre előterjesztést tesz. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben erkölcsi elismerésről van szó, nem elegendő az újítói alkotás által elért gazdasági vagy egyéb hasznos eredmény figyelembevétele, hanem ezen kívül értékelni kell az újító erkölcsi és politikai magatartását, a munkához, a munkatársaihoz fűződő kapcsolatát is. A R. nem határozza meg sem azt, hogy mit kell nagy jelentőségű újításon, sem azt, hogy mit kell rendszeres újító tevékenységen érteni. Ennek következtében a vállalati újítási szabályzat ezeket a feltételeket is meghatározhatja. Nagy jelentőségűnek lehet tekinteni az újítást többek között pl. ha — az általa elért megtakarítás meghaladja a 200 000,— devizaforintot, — hasznosítása 400 000,— Ft munkabér vagy 700 000,— Ft anyagmegtakarítást eredményez stb. A fentieket természetesen tovább lehet finomítani és külön lehet meghatározni a követelményeket ezüst és bronz fokozat esetén. 168
