Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
/) Jelentős alkotói teljesítmény Abban az esetben, ha a javaslattevővel kapcsolatban megállapítják a munkaköri kötelesség fennforgását, az újítási javaslatot ezen az alapon még nem lehet elutasítani. A javaslat elutasítására csak akkor kerülhet sor, ha megvizsgálták, hogy a javaslat nem minősül-e jelentős alkotó teljesítménynek. Amennyiben a javaslat jelentős alkotói teljesítményként értékelhető, az újítási javaslatot munkaköri kötelesség címén elutasítani nem lehet. A fentiekből következik, hogy a jelentős alkotói teljesítmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha a javaslattevő teljesítménye magasabb, mint amennyit munkaköri kötelessége keretében el lehetne tőle várni. Ennek következtében a jelentős alkotói teljesítményt éppen úgy, mint a munkaköri kötelességet, nem általánosságban, hanem kizárólag a javaslatot benyújtó újító vonatkozásában egyedileg kell megvizsgálni. Más elbírálás alá esik a beosztott mérnök, mint pl. egy üzemegység-vezető. A vállalati újítási szabályzatban rendelkezni lehet abban a vonatkozásban, hogy mit lehet jelentős alkotói teljesítménynek tekinteni. Feltételként szabható pl. az, hogy az újítás hasznosításával bizonyos forintértéket kell elérni. A vállalati újítási szabályzatnak ez a rendelkezése is csak irányelv lehet, melyet egyedileg kell alkalmazni. Nem célszerű, ha a jelentős alkotói teljesítmény fennforgását kizárólag csak egy tényezőtől teszik függővé. A jelentős alkotói teljesítmény megállapításához meg lehet követelni pl., hogy az újító a szakirodalomból és egyéb forrásokból merített ismereteken túl, a saját gondolatait is felhasználja és a megoldást, a helyi sajátosságok figyelembevételével tegye hasznosíthatóvá. A jelentős alkotói teljesítmény megállapítható továbbá akkor is, ha a javaslattevő rábízott feladatot végzett el, de a kidolgozott megoldás műszaki és gazdasági paraméterei jobbak, mint amelyeket a feladat kiadásánál meghatároztak. Mind a munkaköri kötelesség, mind a jelentős alkotói teljesítmény elbírálásakor az összes körülményt kell mérlegelni, melyek a kérdéssel kapcsolatosak, ide értve a viszonylagos újdonság és a hasznosság mértékét is, mert az elbírálás alapját képező vizsgálat egy vagy néhány körülményre való korlátozása helytelen eredményre vezethet. Mind a munkaköri kötelességet, mind a jelentős alkotói teljesítményt az újítási javaslat benyújtásának időpontjában fennálló munkajogi helyzet alapján kell vizsgálni. Abban az esetben tehát, ha beosztott mérnök újítási javaslatot nyújt be és később üzemegység-vezetőnek nevezik ki, az újítási javaslatot nem lehet elutasítani azon a címen, hogy annak kidolgozása az üzemegység-vezető munkaköri feladatai közé tartozik. Ugyanígy áll ez fordított helyzetben is. Ha az újítási javaslat benyújtása időpontjában a megoldás tárgyának kidolgozása a javaslattevő munkaköri feladatát képezi, mert pl. az újítás benyújtása időpontjában üzemegység-vezető volt, de később beosztott mérnök lett, ez a munkajogi változás nem jelenti azt, hogy javaslatával kapcsolatban a munkaköri kötelességre vonatkozó megállapítás hatályát veszti. íi 163
