Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
g) Fogyasztói érdekeket sértő magatartás Az újítás fogalommeghatározásához tartozik az is, hogy az újításként értékelt megoldás nem eredményezhet fogyasztói érdekeket sértő minőségromlást. E meghatározás alapján a minőségromlás ténye egyedül nem jár szükségszerűen azzal a következménnyel, hogy a megoldás nem értékelhető újításként, ehhez az is szükséges, hogy a minőségromlás eredménye fogyasztói érdekeket sértsen, pl. abban az esetben, ha az újítási javaslat megvalósítása eredményeképpen a termék minősége (tartóssága) 5%-kal csökken, de ugyanakkor a termék ára 30%-kal csökken, a minőségromlás nem sérti a fogyasztói érdekeket és így a javaslat újításként értékelhető. A minőségromlás önmagában tehát nem kizáró ok, az csak akkor válik azzá, ha a minőségromlás a fogyasztói érdekeket is sérti. h) Beruházási újítás A R. 2. § (1) és (2) bekezdés határozza meg az újítás fogalmát. A (3) bekezdés értelmében „beruházási újításnak tekintendő az a megoldás, amelynek hasznosítása következtében valamely beruházás kivitelezési költségei csökkennek”. Hangsúlyozni kell, hogy ez a harmadik bekezdés nem jelenti az újítás fogalommeghatározásának bővítését. Újításnak csak az a megoldás tekinthető, amely műszaki, illetőleg munkavagy üzemszervezési, amely viszonylag új, hasznosítása a vállalat részére hasznos eredménnyel jár, nem tartozik előterjesztőjének munkaköri kötelességéhez és nem eredményez fogyasztói érdekeket sértő minőségromlást. E meghatározásnak megfelelő újítások közül azok — és csak azok —, amelyek a beruházás kivitelezési költségeit csökkentik, tekinthetők beruházási jellegű újításnak. E meghatározás azért szükséges, mert a R. 15. §-a meghatározza az újítási díj forrásait és a beruházási újításoknál a forrás tekintetében a többitől eltérő szabályozás érvényesül, ezen kívül — a 12. § (5) bek. pedig a hasznosítási szerződés megkötését a beruházó felett felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének jóváhagyásától teszi függővé, ha az állami pénzeszközökből megvalósuló beruházással kapcsolatos újítás révén elérhető megtakarítás összege meghaladja az 5 millió forintot. E két rendelkezés alkalmazása szempontjából szükséges tehát annak meghatározása, hogy mit kell beruházási újításnak tekinteni. Szerzőség Az újítás szerzőjének, az ellenkező bizonyításig, azt kell tekinteni, aki a megoldást tartalmazó újítási javaslatot elsőként nyújtotta be a vállalathoz. Abban az esetben, ha többen közösen nyújtanak be újítási javaslatot, a javaslatban megjelölt 164
