Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
lat vonatkozásában az nem lehet újdonságrontó, mert megoldást nem tartalmaz. Ha viszont a szabvány technológiát tartalmaz és az újítási javaslat ezzel a technológiával megegyezik, a viszonylagos újdonság természtesen nem áll fenn. d) Hasznos eredmény Az újítómozgalom célja, hogy az újítási javaslatok elősegítsék a műszaki fejlődést, a termelés és gazdálkodás hatékonyságának növelését. „E célkitűzés megvalósítása csak az újítási javaslatban foglalt megoldás valamilyen hasznosítása révén érhető el. Hasznosítás nélkül az újító nem jogosult az újítási díjra és a vállalat sem biztosíthat a maga számára semmiféle hasznos eredményt. A hasznos eredmény fogalmát a R. nem határozza meg, azt a kialakult bírói és OTH gyakorlat alapján a legtágabban kell érteni. Hasznosításnak kell tekinteni az újítási javaslat tárgyának a vállalat gazdasági tevékenysége körében történő rendszeres előállítását, használatát és forgalomba hozatalát. Hasznosítás azonban az is, ha a vállalat az újítást nem mint terméket vagy eljárást valósítja meg, hanem szellemi termékként értékesíti, a R. szavai szerint átadja más vállalatnak, akár azzal a feltétellel, hogy az újítást az átadó vállalat is továbbra hasznosíthatja, akár azzal, hogy az átadó erről a jogáról lemond. A hasznosítás tehát nem korlátozódik a vállalat szűk értelemben vett termelési tevékenységére, hasznos eredmény akkor is jelentkezik a vállalatnál, ha az újítást más vállalat részére értékesíti. A hasznos eredmény az újítás hasznosítás révén elért többletnyereség, amit vagy a termelés és a gazdasági hatékonyság növelése, vagy a termelési folyamatban elért költségcsökkenéssel lehet elérni. A R. a hasznos eredmény megállapításának, kiszámításának módját sem írja elő. A vállalatok szabadon alakíthatják ki kalkulációs módszereiket. Irányelvként lehet követni, hogy az újítások hasznos eredményének megállapításánál ugyanúgy kell eljárni, mintha nem újításról lenne szó, tehát az újítások eredményének kiszámításánál sem alkalmazunk más kalkulációs módszert. Célszerű, ha a vállalati újítási szabályzat a hasznos eredmény mérésének elveit meghatározza, ami sok vita kiküszöbölését segíti elő. A hasznos eredmény értékelésénél természetesen nemcsak a költségcsökkentő tényezőket kell figyelembe venni, az újítás hasznosítása ugyanis a hasznos eredmény mellett esetleg többletkiadást is eredményezhet. E két tényező összevetése mutatja meg a tényleges eredményt. (Pl. az újítás tárgyát képező eljárás a termelés mennyiségének és minőségének növelését eredményezi, de többletmunkabérrel jár. A többletköltség csökkenti a vállalati hasznos eredményt). A hasznos eredmény lehet pénzben mérhető és pénzben nem mérhető. Pénzben nem mérhető a hasznos eredmény általában akkor, ha az újítás tárgya balesetveszély vagy egészségre káros körülmények csökkentését vagy a munkahelyi körülmények javítását biztosító megoldás. Elképzelhető azonban az is, hogy az újítás hasznosítása 156
