Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
hogy a nyomás ne egy pontra essék. A sajtolószerkezet alkatrészeit a felperes a vegyesipari vállalat üzemében készítette el, ezért munkatársai ismerték, beszéltek is arról, hogy mennyivel kisebb erővel működtethető, mint a hagyományos szőlőprések. Erről az alperes is tudott, a készüléket a felperes lakásán meg is tekintette. Az alperes 1973. november 26. napján szabadalmi bejelentést tett az Országos Találmányi Hivatalhoz, és szabadalmi oltalmat kapott a „Hidromechanikus sajtó, főleg kisüzemi szőlőprés” című találmányra. Az engedélyezett szabadalom lényeges jellemzői a következők: a) függőleges oszlopokból és az ezeket összekötő felső és alsó keresztgerendából alkotott kerete van, b) a keret alkotórészei célszerűen oldható kapcsolattal vannak összekötve, c) nyomólap és sajtótányér tartozik hozzá, d) a nyomólap és a felső keresztgerenda közé elsődleges nyomószervként kézi hajtású hordozható folyadéknyomásos emelő van iktatva, ej az emelő és a felső keresztgerenda közé másodlagos nyomószervként rugalmas alakváltozásra képes energiatároló elem csatlakozik. I. A szabadalmaztatási eljárásban a felperes 1975. november 3. napján az Országos Találmányi Hivatalhoz bejelentette, hogy az orsó nélküli hidromechanikus prést ő találta fel, a bejelentő a megoldást tőle vette át. Az 1975. november 20-án kelt értesítésben közölték vele, hogy igényét bírósági úton érvényesítheti. Az alperes szabadalmát 1976. július 28-án jegyezték be a lajstromba. A felperes 1976. február 11. napján indított keresetet találmánybitorlás megállapítása iránt. II. A felperes keresetében azt adta elő, hogy az orsó nélküli hidraulikus szőlősajtolót ő találta fel, a megoldást az alperes tőle vette át. Kérte ezért a találmánybitorlás megállapítását és a szabadalom átruházását. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a megoldás a saját szellemi terméke. Valóban járt a felperes lakásán, de ennek alapján semmit nem tudott felhasználni találmányának a megalkotásához, mert a sok lom között nem is látott semmit. III. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Az indokolás szerint a szabadalom igényponti jellemzői közül egyeseket az alperes valóban a felperes megoldásából vett át, ezért megfelelő részarányban igénye lehetne a szabadalmi jogra. A keresetet azonban azért utasította el, mert a felperes megoldása nem tekinthető találmánynak. A korábbi 138 519. sz. és 100 405. sz. magyar szabadalmakból teljes egészében megismerhető volt. IV. A felperes fellebbezése alapos. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (Szt.) 62
