Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
V. fejezet. A know-how és az üzemi titok
ben az jogtalanul jutott know-how-t tartalmazó titok birtokába. Ilyen esetben csak a Tvt. 15. §-a alapján lehetett eljárni, a jog érvényesítésére rendelkezésre álló határidő azonban elég rövid (6 hónap, 3 év). A Ptk. új szövege értelmében személyhez fűződő jogot sért az, aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél (81. §). Azzal, hogy az üzemi titok is a személyhez fűződő jogok kategóriájába került, az oltalom lényegesen kiterjedt, időbelileg nincs korlátozva. E rendelkezés természetesen elsősorban a gazdálkodó szerveket, vállalatokat, szövetkezeteket érinti, de igen fontos a kutató-fejlesztő intézetek szempontjából is. Az általános szabály mellett külön rendelkezés vonatkozik azokra a szellemi alkotásokra, melyekről külön jogszabályok nem rendelkeznek (pl. know-how). E külön rendelkezés alapján biztosított védelem csak abban az esetben áll fenn, ha a szellemi alkotás — társadalmilag széles körben felhasználható és — még nem vált közkinccsé. Természetesen ez a rendelkezés sem korlátozódik a know-how-ra. A rendelkezés érdekessége, hogy a Ptk. alapján biztosított védelmét a törvény a közkinccsé nem válástól teszi függővé, ami annyit jelent, hogy nyilvánossá vált know-how e rendelkezés alapján már nem részesül védelemben [86. § (3) bek.]. Miután a törvény olyan szellemi alkotásokról beszél, melyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, véleményem szerint egyértelmű, hogy ez a rendelkezés is vonatkozik a know-how-ra, függetlenül attól, hogy a 86. § (4) bek. meghatározása sokkal közelebb áll ahhoz, amit ma általában a know-how körülírására alkalmazunk. E rendelkezés értelmében a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok tekintetében is védelem illeti meg a személyeket. A törvény részletes indokolása sem tér ki arra, hogy a két rendelkezés között mi a különbség, miután azonban általában elfogadott know-how meghatározás nincs és a know-hownak a gyakorlatban alkalmazott fogalma a 86. § mindkét ismertetett rendelkezésébe beillik, itt csak arról lehet szó, hogy a törvény alkotó kétféle know-how kategóriát jelölt meg, a termelést nem közvetlenül [(3) bek.] és a termelést közvetlenül érintő know-how-t [(4) bek.] A titkosság kérdésében nincs különbség a kettő között, mert a hatálybalépésről és végrehajtásról szóló Tvr. 4. § (1) bek. értelmében a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok a védelem is csak közkinccsé válásig áll fenn. Az új Ptk. hatálybalépése előtt Magyarországon a műszaki szellemi alkotások szerzőinek jogszabály alapján csak akkor járt díjazás, ha az alkotás valamely különleges oltalmi kategóriába tartozott: pl. találmány, szabadalmazható újítás, ipari minta). Az új Ptk. szakít ezzel a hagyománnyal és úgy rendelkezik, 13 193
