Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
V. fejezet. A know-how és az üzemi titok
hogy a szerzőt az elért vagyoni eredményben részesíteni kell. E kötelező rendelkezés kiterjed mind a nagyobb kört átfogó külön jogszabályok oltalma alatt nem álló szellemi alkotásokra, mind pedig a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretekre és tapasztalatokra. A díjazás nem automatikus, a szerző jogosult a díj követelésére, amennyiben azonban nem követeli, nem kap díjat, míg pl. a feltalálókat és újítókat a hasznosító vállalat köteles díjazni. Az új szabályozás tehát egyértelműen oltalmat biztosít a nyilvánosságra nem jutott, tehát még közkinccsé nem vált know-how-ra, a személyhez fűződő jogok keretében. A többi know-how-ra továbbra is a kötelmi jogi rendelkezések vonatkoznak és a know-how jogosítottja annyi oltalmat kaphat, amennyit az általa kötött szerződés számára biztosít. Mit jelent azonban a gyakorlatban a közkinccsé nem vált know-how kiemelt oltalma. Az új szabályozás részben megtartotta a jogsértés esetén igénybe vehető jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket, részben kibővítette azokat, ami által az oltalom hatékonyabbá vált. Változatlanul fennáll az, hogy a személyhez fűződő jogában sértett fél — tehát az új szöveg alapján a""knowhow jogosultja is, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: — követelhei, hogy a know-how-t jogosulatlanul használó személy a jogsértést hagyja abba és a bíróság tiltsa őt el a további jogsértéstől; — követelheti, hogy a jogsértő erkölcsi elégtételt adjon (nyilatkozattal, napilapban közzétett közleménnyel stb.); — követelheti, a know-how jogellenes használata következtében előállt sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, sőt a know-how alapján jogsértően előállított termék megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától való megfosztását; — a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet. A régi Ptk.-nak [85. § (1) bek.] fenti rendelkezései kiegészültek, a fenti rendelkezéseket most az új szöveg 84. §-a tartalmazza és az új 85. § (4) bek. rendelkezik arról, hogy ha a jogsértést a know-how jogosultja valószínűsíti és a késedelem jóvá nem tehető kárral járhat, a bíróság ideiglenes intézkedést tehet. Lehetőség van arra is, hogy a bíróság a jogsértés eszközét bírósági zár alá vegye. Ugyancsak a védelem fokozását szolgálja az a rendelkezés [84. § (2) bek.] melynek értelmében a bíróság közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat abban az esetben, ha a kártérítés címén kiszabott összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával. E rendelkezés célja — a részletes indokolás szerint — az, hogy a kártérítés összegében nem mindig jut kifejezésre az a társadalmi rosszallás, amelyet súlyosabb jogsértés kivált. Ha a know-how jogosított intézetet pl. nem érte annyi kár, vagy igen csekély 194
