Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
V. fejezet. A know-how és az üzemi titok
arra, hogy know-how esetén titkosság biztosítása igen fontos gazdasági követelmény lehet. A know-how oltalmának polgári jogi szabályozásánál még egy tényezőt kell figyelembe venni és azt hiszem, hogy ez nem kizárólag Magyarországon, hanem majdnem mindenütt tapasztalható jelenség. Sem a szakemberek, sem a joggyakorlat nem tudott még véglegesen dönteni a know-how és az ipari titok kapcsolatának kérdésében. Az ismertetett jogszabályok is kellően rávilágítanak erre a helyzetre. A know-how mint kifejezés 1916-ban jelenik meg, de mint emberi tevékenység egyidős azokkal, amelyeket az iparjogvédelem egyes jogintézményei különleges oltalomban részesítenek (találmány, újítás, ipari minta). Miután a know-how elsősorban nem szabadalmazott találmány, jogi megjelenése természetesen egybe esik a szabadalmi rendszer létrejöttével, know-how kategória azóta van, amióta a nem szabadalmazott találmány fogalma létezik, a knowhow csak mint elnevezés nem régi. Nem kétséges, hogy a gyakorlati életben a know-how és az üzemi titok között állandó kapcsolat áll fenn. A PTK RENDELKEZÉSEI A KNOW-HOW-VÄL KAPCSOLATBAN A műszaki szellemi alkotások gazdasági jelentősége a tudományos technikai forradalom következtében állandóan fokozódik, súlyuk az árucsereforgalomban is egyre növekszik. A műszaki szellemi alkotásokra vonatkozó alaprendelkezéseket mégis a Ptk.-nak A személyek polgári jogi védelme c. része (IV. Cím) tartalmazza, tekintettel arra, hogy a szellemi alkotáshoz fűződő jog, és ebbe a kategóriába tartozik a know-how is — a személyhez fűződő jogok részét képezik. Az új Ptk.-ban nincs eltérés abban a vonatkozásban, hogy a szellemi alkotáshoz fűződő jogok védelmének a törvény rendelkezésein kívüli szabályozását továbbra is külön jogszabályok hatáskörébe utalja [86. § (2) bek.], de alapelvként szögezi le, hogy a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll [86. § (1) bek.]. Ez a generális rendelkezés a törvény védelmét egyértelműen kiterjeszti a know-how-ra, illetőleg azokra a szellemi alkotásokra, melyekre külön jogszabály egyéb módon védelmet nem biztosít. A törvény részletes indokolása kiemeli e rendelkezés jelentőségét a „még közkinccsé nem vált alkotásokkal és a jogi személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki ismereteivel és tapasztalataival kapcsolatban”. Az első változás, amit a Ptk. új szövege bevezetett, a titokvédelemmel kapcsolatos. A régi szöveg csak a levéltitok oltalmáról rendelkezett. A munkavállalót ugyan kötötte a Mt.-nek már említett 34. § (2) bekezdése, ez azonban semmiféle szankciót nem biztosított a vállalatnak más vállalat ellen, a mennyi -192 ______
