Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
V. fejezet. A know-how és az üzemi titok
előfordul, hogy jelentősebb ügyleteknél (pl. FIAT—Zsiguli/Lada ügylet) know-how szerződés keretében kerül sor nagyobb számú szabadalmi licenc engedélyezésére. A tág értelemben vett iparjogvédelmen belül két igen fontos fogalom van, mely nem rendelkezik még ma sem fogalommeghatározással, legalábbis nem olyannal, amelyet általánosságban elfogadottnak lehetne tekinteni. Az egyik a találmány, a másik a know-how fogalma. Állandó kísérletezések folynak a hiány kiküszöbölésére, eddig azonban eredmény nem született. A fogalommeghatározás hiánya sokszor nehézséget okoz, hiszen a kereskedelmi fogástól, a műszaki rajzokon, műszaki utasításokon keresztül egészen az új gyár üzemeltetéséig minden belefér abba, amit a ma know-how-nak nevezünk. Az is biztos, hogy a fogalommeghatározás hiánya egyáltalán nem akadályozta meg, hogy a know-how jelentősége a gazdasági életben és ezen belül elsősorban a „technology transfer” területén egyre fokozódjék. A know-how jelentőségének állandó fokozódása tette szükségessé, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítása során, ha nagyon óvatosan is, de történjék valami, ami a knowhow-nak valamivel több oltalmat biztosít, mint az eddigi puszta szerződéses oltalom. A KNOW-HOW-T ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSOK A PTK-N KÍVÜL A know-how-ra vonatkozó legszigorúbb rendelkezést a Btk. 329. § tartalmazza, melynek értelmében bűntettet követ el az, aki más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak kárt okoz. Ez a büntetőjogi védelem ma is fennáll, de tudott dolog, hogy a know-how jogosult jogainak védelme kizárólag büntetőjogi eszközökkel egyáltalán nem kielégítő. A know-how-t érintő legrégibb rendelkezések közé tartozik a tisztességtelen verseny törvény (Tvt.), melynek 15. §-a szerint verseny céljára senkinek sem szabad a neki elárult vagy a törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütköző bármely más módon tudomására jutott üzleti vagy üzemi (eljárási, gyártási) titkot a maga vagy más javára felhasználni. Az üzemi titkok megőrzésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz a MT 34. § (2) bek. is, mely a munkavállalót az üzemi titok megtartására kötelezi. A teljesség kedvéért meg kell említeni azt is, hogy a 23/1970. kormányrendelet értelmében a honvédelmi miniszter engedélye szükséges a nyilvánosságra nem hozott találmány, illetőleg egyéb hasznosítható műszaki megoldás külföldre juttatásához. Nyilvánosságra jutáson gyakorlatilag iparjogvédelmi nyilvánosságra jutást kell érteni, mely akkor következik be, ha a megoldás bárki számára hozzáférhetővé válik.
