Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
V. fejezet. A know-how és az üzemi titok
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS SZABÁLYOK A know-how (kiejtése: nó-hau) angol kifejezés, azt jelenti: tudni hogyan. (Tulajdonképpen a ,,to know how to do” — tudni, hogyan kell csinálni — kifejezés rövidítése.) Míg a szabadalom kizárólagos jog, a know-how: tudás, gyártási tapasztalat, vagyis mindaz, ami ahhoz szükséges, hogy egy gyártmány előállítása, vagy egy eljárás alkalmazása nemcsak műszakilag, de versenyszerűen is lehetséges legyen. A know-how jelentősége egyre fokozódik, a tényleges műszaki tudás komoly gyakorlati értéket jelent a licencvevőnek és ez az érték sokszor nagyobb, mint a szabadalomban rejlő kizárólagos jog. Ha valaki új gyártmányt vagy eljárást akar bevezetni, főleg ha annak az a célja, hogy piacérett árut állítson elő, a szükséges különleges tudás és ipari tapasztalat nélkül az eredmény elérése igen költséges lenne és főleg hosszú ideig tartana. A know-how vásárlás a drága és időigényes „találjuk ki magunk” megoldás elkerülése. A know-how szerződésben a licencadó nemcsak megenged valamit, hanem általában köteles tevékenyen segíteni a licencvevőt, „nemcsak nyeregbe segíti, de megtanítja lovagolni is.” A know-how igen sokszor kutatási-fejlesztési munka (pl. találmány) mellékterméke. A know-how tulajdonost sok minden vezetheti arra, hogy tudását eladja. így pl. ha — a know-how jogosult olyan technológiával rendelkezik, melyre az országban nem tartanak igényt, azt alacsonyabb műszaki színvonalon álló államban értékesítheti, — ha nem rendelkezik elegendő tőkével ahhoz, hogy forgalomba hozza, — esetleg közvetlen termék export nem lehetséges. A példaként említett esetek mind előfordultak magyar vállalatok viszonylatában is. Míg a szabadalmi licencszerződésben jog engedélyezésére kerül sor, a know-how szerződésben olyan szolgáltatási kötelezettségeket vállal a knowhow jogosultja, melyek a know-how vevőt a kifogástalan gyártás, használat vagy felhasználás helyzetébe hozzák. A gyakorlati életben a tiszta szabadalmi licencszerződés elég ritka, az esetek többségében a licencszerződések know-how-t is tartalmaznak. Gyakran 189
