Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
ség igénye és ízlése. Egyes fajták alig váltak divatossá, már más fajták nyerik el a közönség tetszését. A fajtaváltás tehát jelentős mértékben meggyorsult. Miután új fajta nemesítése még virágoknál is inkább tíz év felett van, a két három éves kísérleti termesztést hozzászámítva, azt lehet megállapítani, hogy a nemesítők aligha tudnak lépést tartani a piaci igények változásával. Mire az új virágfajta oltalmát engedélyezik, az már nem divatos többé. Felvetődik a kérdés, hogy virágoknál és zöldségnél van-e értelme az oltalom kérésének, ha az eljárás olyan hosszú ideig tart? Itt olyan megoldást kell keresni, amely lényegesen meggyorsítja és egyben egyszerűsíti is a vizsgálatot. A számítógépes újdonság vizsgálat gyors. Meg kellene vizsgálni, hogy a dísznövények és zöldségek oltalmát nem lehetne-e csak az újdonság vizsgálat alapján engedélyezni, elfogadva a bejelentőnek az egyneműségre és állandóságra vonatkozó nyilatkozatát. A számítógépes vizsgálatot nemzetközi együttműködésben lenne célszerű megoldani, ami megkönnyítené a költségviselést. Amennyiben a bejelentett és oltalom alá helyezett fajta nem egynemű és nem állandó, az oltalmat vissza lehet vonni, ez csak jogi szankció, de emellett jelentkezik a gazdasági is, ti. a fajta veszít versenyképességéből. A fajtaoltalom hatálya A leglényegesebb különbség a fajtaoltalom (fajtaszabadalom) és a hagyományos szabadalom között az oltalom hatályában található. A növényfajta élő szervezet, a találmány — a hagyományos értelemben vett szabadalmi rendszerek értelmezésében gép, berendezés, eljárás — nem élő organizmus. E szembeállításnál figyelmen kívül hagytuk azt, hogy több szabadalmi rendszer növényfajtára is engedélyezett vagy engedélyez eljárási oltalmat, mert az eljárási oltalom, mint ahogy azt a következőkben bemutatjuk, inkább erkölcsi, mint tényleges jogi oltalmat biztosít. A hagyományos szabadalmi rendszerekre tehát elsősorban az jellemző, hogy az oltalmazott találmány holt anyagra vonatkozik és csak kivételesen terjed ki az élővilágra. A szabadalmi rendszer kétféle oltalmat ismer: a termékoltalmat és az eljárási oltalmat. Az Egyezmény szerinti oltalomra csak termékoltalmat ismer, melynek keretében ,,az új fajta ivaros vagy nem ivaros szaporítóanyagát — ilyenként — csak (a nemesítő) előzetes hozzájárulásával szabad kereskedelmi forgalomba hozatal céljára termelni, valamint eladni és kereskedelmi forgalomba hozni.” [Egyezmény 5. cikk (1) bek.] Miért volt szükség arra, hogy az oltalom hatálya tekintetében a fajtaoltalom jelentős mértékben eltérjen a szabadalmi oltalomtól ? 178
