Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
A kizárólagos jogot a fajtaoltalom is fenntartotta, de lényegesen megváltozott az, amire a kizárólagos jog kiterjed. Az eltérés szükségessége világossá válik, ha megvizsgáljuk, hogy mit jelent a gyakorlatban a növényfajtára engedélyezett hagyományos szabadalom. A szabadalmi rendszerek általában a találmány tárgyának kizárólagos hasznosítását biztosítják a szabadalmas részére, nálunk pl. a gazdasági tevékenység keretében történő rendszeres előállítást, használatot, forgalomba hozatalt. Milyen eredményre vezet ez az oltalom növényfajta esetében? A termékoltalom alapján például a szabadalmas forgalomba hozhat ja a növényfajta szaporítóanyagát. A szaporítóanyag eladásával azonban a szabadalmas kimeríti a szabadalomból eredő jogait, a vevő viszont jogot szerez a termék — növényfajtánál a szaporítóanyag — rendeltetésszerű, üzemszerű — használatára. Ha ipari találmány az oltalom tárgya, ez annyit jelent, hogy a vevő üzemszerűen használja a berendezést, gépet stb. A növényfajta esetében a jog azonban teljesen más eredményre vezetne, annál az egyszerű oknál fogva, mert a növényfajta az ipari találmányoktól eltérően képes önmagát szaporítani. Ha tehát a termékoltalom alatt álló fajta szaporítóanyagát a vevő szaporítóanyag termesztése céljára használná fel, a szabadalmas nem léphetne fel ellene bitorlás címén, mert a vételár kifizetésével a vevő jogot szerzett a szabadalmazott találmány tárgyának, a növényfajtának a hasznosítására. A hagyományos termékszabadalom tehát nem akadályozza meg a vevőt abban, hogy a jogszerűen megszerzett szaporítóanyagból tetszés szerinti menynyiségben újabb szaporítóanyagot termesszen, mellyel kiszoríthatja a szabadalmast a piacról. Az ipari szabadalmi rendszer termékoltalma a növényfajta esetében tehát csak illuzórikus oltalmat ad, az, ami az ipari találmánynál kielégítő oltalom, a növény fajtánál messze nem elegendő. Elég rámutatni arra, hogy ha például a találmány tárgyát képező gép képes lenne önmagát gyakorlatilag szinte korlátlan mennyiségben sokszorozni — szaporítani — és ezt a sokszorozást szabadalom jogilag üzemszerű alkalmazásnak kellene tekinteni, akkor a szabadalmi oltalom az ipari találmányokra sem biztosítana kielégítő oltalmat. Mi lenne a helyzet, ha a növényfajtákra a szabadalmi eljárási oltalmat adnának? Ez volt a helyzet pl. nálunk 1970. január 1. előtt. Az eljárási oltalom alapján a kizárólagos jog a szabadalmazott eljárás alkalmazására terjed ki és az eljárás alapján előállított termékre közvetett oltalmat biztosít. A növényfajtánál ez azt jelentené, hogy a nemesítési eljárás áll oltalom alatt és a nemesítési eljárás alapján előállított növényfajta közvetett oltalomban részesülne. Ha viszont a növényfajtát nem a nemesítési eljárással hozom létre, hanem például megveszem a szaporítóanyagot és termesztem, ez már nem ütközik a szabadalmas jogaiba, mert a szabadalmi oltalom csak a nemesítési eljárásra terjed ki. Ez az egyik ok, amiért az eljárási oltalom nem alkalmas a növény12* 179
