Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
Nem ilyen megnyugtató a kép, ha az európai szabadalmi rendszert vizsgáljuk. Szabadalomjogilag a két egyezmény kitűnő, korszerű, a legújabb módszerek és eredmények alkalmazásával, ill. figyelembevételével készült. A baj ott van, hogy az „európai” együttműködést a) Európa egy részére korlátozzák úgy, hogy abból a KGST együttműködésben részt vevő szocialista államokat — Jugoszlávia kivételével — eleve kizárják; ennek következtében ■ b) iparjogvédelmi téren elszigetelődést hoz létre Európában, ahol éppen a PUE stockholmi okmánya alapján igen kedvező együttműködési lehetőség valósult meg; c) indokolt az aggály, hogy az „európai” szabadalmi rendszer nemcsak befele — tehát Európában — hanem kifelé, uniós vonatkozásban is szembenállást jelent közvetlenül pl. a Szabadalmi Együttműködési Szerződéssel és közvetve a PUE valamint a Világszervezet alapelveivel és célkitűzéseivel. Ezen nem változtat az sem, hogy az „európai” szabadalmi rendszert létrehozó két egyezmény külön fejezetben szabályozza kapcsolatát a Szabadalmi Együttműködési Szerződéssel, e szabályozás — mely jogilag igen korrekt — nem szünteti meg azt a veszélyt sem, amelyet a felesleges kettősség rejt magában. (Intő példa az irodalmi és művészeti alkotások területén a Berni Unió és az ENSZ UNESCO között kialakult áldatlan kettősség.) Az iparjogvédelmi integráció általában komoly veszéllyel járhat abban a vonatkozásban is, hogy túlságosan bonyolult szervezetté válik. Pl. a Szabadalmi Együttműködési Szerződés, az „európai” szabadalmi rendszer és a skandináv szabadalom együttes működése Európában igen bonyolult nemzetközi szabadalmi bürokrációt hozna létre. (A skandináv szabadalom úgy látszik azonban meghal, mielőtt működni kezdett volna, de éppen ez a példa mutatja, hogy az elszigetelődés nem járható út.) A regionális integrációkat csak az uniókhoz való viszonyuk alapján lehet értékelni. A közeljövő fejlődését nagy mértékben az fogja meghatározni, hogy a jelenleg beindult új regionális integrációs törekvések az elszigetelődés iráynában hatnak-e vagy sem. A Magyarországon ez idő szerint hatályban levő Madridi Megállapodás (2), Nizzai Megállapodás (4), Lisszaboni Megállapodás (5) és a második Madridi megállapodás (10) valamint a Magyarország által alá nem írt Hágai Megállapodás (3) ismertetését az árujelzőket, ill. az ipari mintát tárgyaló fejezetek tartalmazzák. 168 #
