Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
tehát a nemzetközi bejelentő a PCT által elismert uniós elsőbbséggel, további bejelentésének jogi hatása az Egyesült Államokban ténylegesen kisebb, mint egy másik uniós országban benyújtott annak az első bejelentésnek a jogi hatása, melyre az elsőbbséget alapították. A szerződő állam tehát közölheti a WIPO főigazgatójával, hogy a nemzetközi bejelentés a technika állása szempontjából ez állam vonatkozásában csak a közlésben megjelölt időponttól és feltételekkel válik hatályossá. Ilyen közlés hiányában természetesen a Párizsi Uniós Egyezménynek az elsőbbséggel kapcsolatos összes rendelkezései teljes egészükben hatályosak. 16. A PCT lehetővé teszi, hogy a szerződéses állam több kérdésben fenntartással éljen. A 14. pontban ismertetett fenntartáson kívül további fenntartással lehet élni, pl. a Nemzetközi Bíróság hatáskörét megállapító rendelkezés [64. cikk (5) bek.] tekintetében is, de a Szerződés szempontjából a legfontosabb fenntartás a PCT II. fejezetére vonatkozik. Minden állam közölheti, hogy a PCT II. fejezetének rendelkezéseit nem tartja magára nézve kötelezőnek. Míg a PCT-nek a nemzetközi bejelentésre és nemzetközi kutatásra vonatkozó rendelkezései (I. fejezet) minden szerződéses államra kötelezőek, a nemzetközi előzetes vizsgálattal kapcsolatos II. fejezet tekintetében azonban fenntartással lehet élni. A fenntartás bejelentése azzal a következménnyel jár, hogy a fenntartást bejelentő államot nem lehet kiválasztott államként megjelölni, csak olyan 'államként, ahol a nemzetközi bejelentő az előzetes nemzetközi vizsgálatra vonatkozó jelentést a szabadalom engedélyezése céljából felhasználja. 17. A PCT lehetővé teszi, hogy a szerződő ország hazai bejelentésével kapcsolatban is kötelezővé tegye a nemzetközi kutatást. Abban az esetben, ha nemzetközi kutatást nem nemzetközi, hanem nemzeti bejelentés vonatkozásában végez a kutató hatóság, „nemzetközi típusú kutatás”-t végez, mely egyébként tartalmilag teljesen megegyezik a nemzetközi kutatással. Ez a rendelkezés főleg a vizsgálatot nem végző nemzeti hivatalok részére biztosít lehetőséget magas szintű kutatás elvégeztetésére. A „nemzetközi típusú kutatás” kérdésében hazai jogszabálynak kell rendelkeznie. Amennyiben a szerződő állam igénybe veszi ezt a szolgáltatást, a nemzeti bejelentést a kutató hatóság által előírt hivatalos nyelven és a nemzetközi bejelentésekre megszabott alakiságok figyelembe vételével kell benyújtani. Ha a hazai jogszabály nem tartalmaz kötelező rendelkezést a „nemzetközi típusú kutatás” elvégeztetésére, a szerződő ország bejelentője nemzeti bejelentés esetén csak akkor veheti igénybe ezt a lehetőséget, ha a hazai jogszabály ezt megengedi. Ilyen jogszabályi engedély hiányában a kutató hatóság „nemzetközi típusú” kutatást nem végez. íi* 163
